reggeli dicséret

Aki a Felséges rejtekében lakik, a Mindenható árnyékában pihen Zsoltárok könyve 91:1 Mikor pihentél legutóbb? Nem az alvásra gondolok, nem is arra, hogy a múlt héten végre volt időd megpucolni az ablakokat. Tudom, hogy már ez is más, mint a mindennapos robotolás, de ez nem az a pihenés, amire most kíváncsi vagyok. Mikor volt legutóbb, hogy nem csináltál semmit? Nem rohantál valahova, nem gondolkoztál valami mély dolgon, nem terveztél a jövőre, hanem csak ültél, és néztél ki a fejedből, semmire nem gondolva*, és semmit nem csinálva? Mikor érezted legutóbb, hogy az élet több, mint a munkád, és hogy az értékedet nem a teljesítményed határozza meg? Lehet, hogy te éppen azon kevesek közé tartozol, akiknek ez nem probléma, de lehet az is, hogy hamar magadra ismertél. A teremtés hetedik napján Isten megpihen, ( Mózes első könyve 2:1-4 ) és a Tízparancsolatban ugyanerre a heti pihenésre invitál bennünket is. ( Mózes második könyve 20:8-11 ) A mai igében pedig a zsoltáríró a hogyant is megmond...

Ő pedig így szólt hozzájuk: Jöjjetek velem, csak ti magatok egy lakatlan helyre, és pihenjetek meg egy kissé! Mert olyan sokan mentek hozzá, hogy még enni sem volt idejük. Márk evangéliuma 6. fejezet 31. vers Egyszer egy lelkésznek a szemére hányták, hogy vasárnap reggel hat órakor nem vette fel a telefont, pedig a testvér fontos dolog miatt hívta (ismerve ezeket a “fontos dolgokat”, valószínűleg eszébe jutott, hogy kit és miért kellene elmarasztalni a közösségben). A lelkész szent megjobbítás indíttatásából, ellenkezést nem tűrő hangnemben ecsetelte, hogy a lelkész a hét minden napján, 0-24-ben elérhető kell legyen, mert “az ördög nem alszik.” A lelkész mosolyogva csak ennyit válaszolt: “Az lehet, hogy az ördög nem alszik, de nekem Jézus a példaképem.” Jézus és a tanítványai a szolgálatuk ezen a pontján éjt nappallá téve emberek között voltak. Hol Jézus tanítását hallgatták, hol a tanítványok maguk járták a vidéket, betegeket gyógyítva és Jézus útját készítve, hol a megsokasított keny...

„Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok és meg vagytok terhelve, és én megnyugvást adok nektek. Vegyétek magatokra az én igámat, és tanuljátok meg tőlem, hogy szelíd vagyok és alázatos szívű, és megnyugvást találtok lelketeknek. Mert az én igám jó, és az én terhem könnyű.” Máté evangéliuma 11. fejezet. 28-30. vers Mikor voltál utoljára kimondottan fáradt? Mikor érezted úgy, hogy ennyi volt, kész, nem bírod tovább, szinte belehalsz, ha még egyet kell lépned? Emlékszem, érettségi után övsömöröm lett, annyira kimerültem lelkileg-szellemileg és fizikailag is. Akkor úgy éreztem, ennél nem lehetek már fáradtabb. Aztán jöttek a főiskolás vizsgaidőszakok, a munka mezeje, és akkor úgy gondoltam, a korábbiak mind semmik voltak, de ennél már nincs lejjebb. Aztán megszületett a trónörökös… és vele az embertelen fáradtság. Akkor azt mondtam, na, ennél már tényleg nincsen lejjebb. De ismét tévedtem. A kistesó megszületése után már nem mondtam ilyet, csak megéltem a fáradtság újabbnál...

"De a hetedik nap a te Istenednek, az Úrnak nyugalomnapja. Semmiféle munkát ne végezz azon se te, se fiad, se leányod, se szolgád, se szolgálóleányod, se állatod, se a kapuidon belül tartózkodó jövevény." Mózes második könyve 20. fejezet 10. vers Rohanok. Rohanok a fürdőszobába, hogy én legyek az első ébredés után. Rohanok. Rohanok a reggelivel, mert mindjárt indulni kell. Rohanok. Rohanok az iskolába a gyerekekkel. Rohanok. Rohanok, hogy beérjek a munkába. Rohanok. Rohanok, hogy meglegyen a bevásárlás, és még a csokit se felejtsem el a feleségemnek. Rohanok. Rohanok, hogy a gyerekért az iskolába, mert az ügyeletes is már rohanna haza... Rohanok. Talán még belefér egy utolsó email, netán egy film még a napomba. Néha rohanok álmomban. Az életem egy rohanás... Rohanok, pedig ha őszinte akarok lenni, többnyire nem is lenne rá szükség, és ráadásul senki sem kényszeríthetne, hogy zaklatott rohanás legyen az életem. Ugyanis a nyugalom a legrégebbi emberi jog. Úgy hívják a héber sze...

„Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok, és meg vagytok terhelve, és én megnyugvást adok nektek. ” Máté szerinti evangélium 11. fejezet 28. verse „Én megmondtam...” Ismerős a mondat? Senki sem szereti hallani, mégis mindenki mondja. Tanácsból mindig jó sok van. Annyi, hogy már alig győzzük kiválogatni, hogy melyiket is válasszuk. Tavaly egymás után négyszer estem vissza a betegségbe, így nagyjából két hónapra kiütöttem magam. Hol rosszabb, hol jobb volt az állapotom. Orvoshoz nem mentem, már csak az utolsó alkalommal. (Köszönöm, most nem kérek szemrehányó mondatokat, akkor kaptam eleget). Tényleg makacs voltam és nem akartam elmenni, mert gondoltam hamar kikerülök a jajból, meg hát annyi tanácsot kaptam a gyömbértől a hagymateáig, a fokhagymás piritóstól a húslevesig. Annyi orvos nincs is, mint amennyi tanácsot kaptam ez alatt a két hónap alatt. Aztán elmentem az orvoshoz, alaposan kikérdezett és a következő gyógymódot javasolta: „PIHENJEN legalább négy-öt napig”....

„Hát nem tudod, hát nem hallottad? Örökkévaló Isten az Úr, ő a földkerekség teremtője! Nem fárad el, és nem lankad el, értelme kifürkészhetetlen. Erőt ad a megfáradtnak, és az erőtlent nagyon erőssé teszi. Elfáradnak és ellankadnak az ifjak, még a legkiválóbbak is megbotlanak. De akik az Úrban bíznak, erejük megújul, szárnyra kelnek, mint a sasok, futnak, és nem lankadnak meg, járnak, és nem fáradnak el.” Ézsaiás könyve 40:28-31  Idézd fel magadban azt a pillanatot, amikor a legfáradtabb voltál! Amikor már fájt a következő lépés, de még messze volt a pihenő. Amikor könnyek fojtak lefelé az arcodon, de már ez ellen sem volt erőd bármit is tenni, annyira kimerültél, csak hagytad, hadd mossa a sós patak a kétnapi gyalogtúra koszát.  És meséltél már olyasvalakinek erről az érzésről, aki sose volt fáradt? Aki csak megvetően ingatta a fejét, és nagyzoló szavakkal tárta eléd kiapadhatatlan erejét, kitartását, makacsságát, enegiáját? Aki nem érti, mi az, hogy fáradtság, m...

„Ő pedig monda nékik: Jertek el csupán ti magatok valamely puszta helyre és pihenjetek meg egy kevéssé. Mert sokan valának a járó-kelők, és még evésre sem volt alkalmas idejük.”   (Márk evangéliuma 6. fejezet 31. vers) Őszintén bevallom erről az Igéről én is ritkán és csak félve szoktam prédikálni, hiszen a cél nem a pihenés, hanem a másokért való önzetlen és szüntelen munkálkodás. Meg hát hogy is nézne ki, ha a szószékről a misszióra buzdítás helyett pihenésről beszélnék? Így nem meglepő, hogy sokakat lelkiismeret-furdalás fog el, ha kissé lazítunk. Persze ugyanakkor érezzük és látjuk, ahogy alábbhagy a lelkesedés, fogy az erő, csökken a teljesítmény és tényleg jó lenne néha egy kis szusszanás, amikor nem másoknak, hanem csak úgy magunknak olvassuk a Bibliát. Jézus ezzel a történettel ma épp arra szeretné felhívni a figyelmet, hogy a személyes feltöltődés nélkül egy idő után elhal minden erőfeszítés. És arra hív, hogy ne várd meg, míg egy kiégés döbbent rá, ho...

„Oh te rest, meddig fekszel? mikor kelsz fel a te álmodból? Még egy kis álom, még egy kis szunnyadás, még egy kis kéz-összefonás, hogy pihenjek; Így jő el, mint az útonjáró, a te szegénységed, és a te szűkölködésed, mint a pajzsos férfiú!” (Példabeszédek 6:9-11) A Példabeszédek és a Prédikátor könyvét Salamon király írta, aki bölcsességéről volt híres. A két könyv, tele van bölcs mondásokkal, tanításokkal. Ez a szövegrész is ilyen bölcs tanítás. A rest, lusta magatartást a Szentírás elítéli. Jézus azt tanította, hogy sem az Atya, sem Ő sohasem tétlenkednek: „ Az én Atyám mind ez ideig munkálkodik, én is munkálkodom” (János 5:17). A keresztény ember, aki Jézus lábnyomában jár, hasonlóan aktívnak, állandóan munkálkodónak kell lennie. Ez persze nem azt jelenti, hogy sohasem lehet, szabad a munkától, dologtól megszűnni. Sőt, ezzel ellentétben Isten parancsai között ott szerepel a kötelező nyugalomnap, a szombati pihenés (2Mózes 20:8-11). Isten tervében ...