Ideje van...
„Mindennek megszabott ideje van, megvan az ideje minden dolognak az ég alatt.”
Az egyik leggyönyörűbb Bibliaverset küldi számodra ma reggel a Mindenható, ha teheted, ne csak ezt az egyet olvasd el, hanem az egész szakaszt (3:1-8), és engedd, hogy átjárja szívedet az Ige! Állj meg egy kicsit, és hagyd, hogy ezek az ősi sorok hatással legyenek rád, felbolygassák a gondolataidat, és aztán lecsendesítsenek Isten közelségében!
Hiszen erre van igazán szükségünk. Mert egész nap rohanunk, egyik helyről a másikra, munkába, vissza a családhoz, ügyintézésre, edzésre, látogatóba. És biztos vagyok abban, hogy nemcsak bennem fogalmazódott meg a vágy a teleportálás képessége iránt. Annyiszor elmerengtem már azon, milyen jó lenne egy pillanat alatt ott teremni, ahol éppen szeretnék, vagy ahol éppen lennem kell, aztán ha végeztem, ismét egy csettintés, és már teljesen máshol vagyok. Rengeteg időt lehetne megspórolni, ha kihagyhatnám az utazást. És nem tagadom, átvittebb értelemben is vágytam már erre a képességre. Megérkezni szeretek. De elindulni, meg a bizonytalanon, buktatókon, kérdőjeleken végigmenni már kevésbé.
Isten azonban ma reggel pont arra szeretné felhívni a figyelmünket, hogy mindennek ideje van. Ideje van az indulásnak, a megérkezésnek, de ugyanígy az utazásnak is. És nem kellene sajnálnunk erre az időt. Ideje van annak, hogy megéljük, amit meg kell élnünk akkor is, ha fájdalmas, ha sebeket tép fel, ha kellemetlen, vagy épp fárasztó. Isten formál, fejleszt ezeken a tapasztalatokon keresztül, és a javadra tudja használni őket. Akkor is, ha most még nagyon nem így látod, és nem érted, miért történik veled mindez. De hidd el, Ő nem hagy magadra, veled éli meg mindezt, és vezet a te tempódban.
Ma reggel jöjj Isten elé, és engedd, hogy lecsendesítsen! Engedd, hogy szava elérjen a szívedig! Adj időt magadnak a Vele való közösségre, az útra, melyet neked szánt, az életedre, hogy ne teleportálásokból álljon, hanem olyan utazós történetekből, melyek közelebb vonnak Hozzá, erőt, hitet, reményt adnak a nagy találkozásig. Mert annak is megvan az ideje.
