Első emlék

Mielőtt hegyek születtek, mielőtt a föld és a világ létrejött, öröktől fogva mindörökké vagy te, ó, Isten!

Melyik a legrégebbi emléked? Esetleg egy jó játék a szüleiddel még kisgyermekként? Egy játék, amit már rég elvesztettél, de a szívedben mindig megtalálod? Egy kis versike, ének, vagy mondóka amit gyermekként tanultál? Egy illat? Bármi is legyen az, valószínűleg jóval fiatalabb, mint te magad vagy. (Legalább néhány évvel.)

Bármi is legyen a legrégebbi emléked, egy biztos, Isten is emlékszik rá. Ő ott volt az első lépéseidnél. Ő ott volt amikor először fogtál kezedbe homokot. Ő ott volt, amikor a szüleid kiválasztották a neved. Ott volt, amikor elképzelték, hogy milyen leszel. Ott volt, amikor még csak gondolatban sem voltál.

Isten ott volt a világ első pillanatában, és nem ez volt az első emléke. Ő formálta a világunkat olyanná amilyen. Az univerzum első másodperceiben már mint tervező és végrehajtó aktív részt vállalt. Ilyen öreg lenne Isten. De mondok jobbat. Ilyen hatalmas Isten. Ott volt, és ereje egy cseppet sem csökkent azóta. Vajon mikre emlékezhet? Miket láthatott? Mi mindent teremtett amiről még álmodni sem merünk?

Neked mi az első emléked? Egy biztos! Közel sem olyan régi, mint az Övé. Ő már a világ kezdetén alkotott. Már az elején hatalmas volt, és azóta sem csökkent hatalma.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Hívd meg a lelkészed egy sörre!

Mint a villámlás

A törvény és a pogányok