Vele a lehetetlen is....
Tagjaitokat se állítsátok a gonoszság fegyvereiként a bűn
szolgálatába, hanem álljatok Isten szolgálatába, mint akik a halálból életre
keltetek, és tagjaitok az igazság fegyvereiként szolgáljanak Istennek. Hiszen a
bűn nem fog uralkodni rajtatok, mert nem a törvény, hanem a kegyelem uralma
alatt éltek.
Ha akarsz, akkor tudsz is? Ha biciklizni akarsz, fogsz tudni
biciklizni? És ha megakarsz tanulni főzni, sikerülni fog? Ha netalán egy idegen
nyelvet akarsz elsajátítani, menni fog? Ha elakarod tüntetni a szeplőidet, elfogod
tudni tüntetni?
Ugye te is érzed, hogy a felsorolás különböző nehézségi
szinteket is jelöl? Biciklizni általában gyermekkorban megtanulunk, főzni teát
is lehet akár, nem csak húslevest. Idegen nyelvet megtanulni már egy fokkal
nehezebb, szeplőt eltüntetni pedig majdnem lehetetlenség. Én erről a
lehetetlenről szeretnék írni ma…
Levetkőzni azokat a hibákat, negatív tulajdonságokat,
amelyeket felismerünk és tudjuk, hogy nem segítenek az előrébb jutásunkban,
nemes célkitűzés. Ennél már csak az a nemesebb, ha mindezt úgy tesszük, hogy
közben megismerjük a világ Teremtőjét és a szívünkben érezzük a késztetést a
változásra. Ha Istennel kapcsolatba kerülünk, mégpedig élő kapcsolatba, akkor
elkerülhetetlen az, hogy az életünk akár gyökerestől megváltozzon. Na nem arra
gondolok, hogy aki nem tudott angolul az hirtelen angolul fog gondolkodni (bár sose
tudni J
), hanem arra, hogy a belső világunk, az értékrendünk, a gondolkodásunk már nem
lesz ugyanaz. Más dolgokra fogunk összpontosítani és más lesz a lényünk. De ez
nem egy egyszerű út. Sőt! Az egyik legnehezebb út, amelyet emberként végig kell
járjunk. Sokat segíthet az, hogy ha döntésre jutunk és Isten mellett adjuk le a
voksunkat, akkor az, akik addig voltunk elkezd széthullani és Isten egy újat
alkot helyébe. Az Úr csak olyat kér tőlünk, amelynek megadja a reális alapot,
márpedig az, hogy ő újjá alkot egy nagyon is valóságos történés. Próbáld ki!
Áldott napot!