Egészen idáig

„Sámuel pedig fogott egy követ, felállította Micpá és Sén között, és elnevezte Eben-Háézernek, mert ezt mondta: Az Úr segített el bennünket egészen idáig!” Sámuel első könyve 7:12 Hosszú út áll mögöttünk, és a jövő csupa kérdőjel, de egészen idáig elhozott minket. Ki Egyiptomból, végig a pusztán a negyvenévnyi bolyongásban, aztán haza Kánaánba. Volt, hogy örömmel imádtuk Őt, volt, hogy azt kértük, inkább ne beszéljen közvetlenül hozzánk, bőven elég lesz nekünk Mózest hallgatni. Volt, hogy értettük, mit kér, és még hasonlóan is vélekedtünk a kérdésről, de megesett, hogy homlokegyenest ellenkezőképp láttuk a dolgokat. Hibáztunk is. Nem egyszer. Hoztunk őrülten rossz döntéseket, bántottuk egymást és bántottuk Őt. Hátat fordítottunk neki, alkottunk saját istent, és megtapasztaltuk, milyen, amikor kezei már nem védenek minket. Népek telepedtek ránk, míg végül Hozzá kiáltottunk, hiszen rájöttünk, hogy béresként is ezerszer jobb sorunk van az Ő házánál, mint akárki másnál kerek e vilá...