A kívánatos bölcsesség
„Egyél, fiam, mézet, mert jó, és a lépes méz édes az ínyednek. Tudd
meg hát, hogy ilyen a bölcsesség a lelkednek: ha megtalálod, van jövendőd, és
reménységed nem semmisül meg.”
Mi köze van a méznek a bölcsességhez? A fenti két mondat a
példabeszédek könyvéből származik, ahol egymás után sorakoznak a különböző jó
tanácsok, intelmek, lelki útravalók.
A ma népszerű életmód tanácsadók
egymondatos „bölcsességeket” osztogatnak, melyek szépen hangzanak, de nem sokra
megyünk velük. A Bibliában található mondások nem egyszerűen az életre
tanítanak, hanem az istenfélő élet áldásait mutatják meg. Salamon idejében is
voltak művelt, képzett emberek (ő maga is az volt), de nem az emberi
bölcsességben találta meg az élete értelmét.
A méz, pontosabban a „színméz” vagy lépesméz a legtisztább forrású
mézre utal. Ez a fajta tiszta, eredeti, hamisítatlan bölcsesség ami
reményteljes jövőt ígér számunkra. Nem a diplomák száma ad reményt, hanem Isten
igaz ismerete. A Biblia szerint ez a bölcsesség kezdete (Példabeszédek 9:10)
Jakab levele szerint van „földi, testi, ördögi” bölcsesség is,
amelyből semmi jó nem származik. Ha a bölcsesség nem párosul az isteni
jellemmel, akkor a gonoszság forrása lesz. Az istenfélelemmel párosuló
bölcsesség ezzel szemben áldást, reményt hoz számunkra és másokra is.
„Kicsoda bölcs és értelmes közöttetek? Mutassa meg a
magatartásával, hogy mindent bölcs szelídséggel tesz! Ha pedig keserű irigység
és viszálykodás van a szívetekben, ne kérkedjetek, és ne hazudjatok az
igazsággal szemben. Ez a bölcsesség nem felülről jön, hanem földi, testi és
ördögi. Mert ahol irigység van és viszálykodás, ott zűrzavar és mindenféle
gonosz tett található. A felülről való bölcsesség először is tiszta, azután
békeszerető, méltányos, engedékeny, irgalommal és jó gyümölcsökkel teljes, nem
részrehajló és nem képmutató. Az igazság gyümölcse békességben vettetik el azoknak,
akik békességet teremtenek.” (Jakab
levele 3:13-18)
