Isten népének szombatja
„Annak okáért megvan a szombatja az Isten népének. Mert aki bement az ő nyugodalmába, az maga is megnyugodott
cselekedeteitől, amiképpen Isten is a magáéitól.”
E.G.White
nagyon sok tanácsot ad a szombatünnepléssel kapcsolatban. Ezek között a legtöbb
arra buzdít, hogy ezen a napon töltsünk több időt a családunkkal, együnk különleges
ünnepi ételeket, menjünk ki a természetbe, olvassunk és tanuljunk együtt a
Teremtőnkről. „Tegyük a szombatot olyan érdekessé, hogy gyermekeink örömmel fogadják
hetenként a visszatérését.” (Bizonyságtételek 2. kötet 584-585.o.)
Sóvárogva
várni a szombatot? Ezt ki kell próbálni! Így határoztam el, immár jó egy éve,
hogy édességet, süteményt, csokoládét, fagylaltot, cukrot, stb. csakis
kizárólag szombatnapon fogok fogyasztani. És édesszájúként azt kell, hogy mondjam;
ez valóban működik. Én annyira vágyom, főleg úgy csütörtök és péntek környékén,
hogy végre legyen már szombat. S főleg, így nyáron szeretem a szombatot, mert
olyan hosszú és édes…
S
milyen lesz az a szombat, melyről Pál ír? Hiszen, ahogy azt az egész zsidókhoz
írt levélből látjuk a mi földi templomaink, a mi istentiszteleteink, a főpapok,
a szombatjaink, az ünnepi kalácsunk csupán szerény előképei annak, ami a
mennyben vár ránk. Vajon milyen is lesz az a szombat, amiben ott és akkor, hétről
hétre részünk lesz?
Gondolkodj
ma azon a szombaton, ami rád vár:
Amikor
együtt zenélsz, és együtt énekelsz majd az angyalokkal…
Amikor
ott ülsz a mennyei asztalnál és együtt étkezel a hit hőseivel…
Amikor
látod az univerzum tökéletes működését…
Amikor
a mennyei főpapunk, Jézus magához ölel…