Szélmalomharc
“Ne mondd: Megfizetek a rosszért! Reménykedj az Úrban, ő megsegít téged.”
Olyan könnyű bosszúállónak lenni. Valaki odamondogat nekünk akár személyesen, vagy csak egy komment háborúban, és máris feljogosítva érezzük magunkat, hogy visszavágjunk. Persze nagyon szépen meg tudjuk ideologizálni, hogy miért jogos amit teszünk, vagy minket csak a szeretet hajt, és valójában csak nevelő szándékkal tesszük. A válóságban azonban legtöbbször csak meg akarjuk ezzel győzni magunkat, hogy nem is rossz a bosszú.
Hallottál már gyerekeket civakodni? Amikor a szülő vagy tanár közbeavatkozik, szinte mindig az első reakció, hogy valamelyik gyerek felkiált, hogy “ő kezdte”. Amikor én mondtam ezt, édesanyámék mindig azt válaszolták, hogy “te meg folytattad”.
Nem jogosít fel a másik viselkedése hasonló magatartásra. Nem tehetem meg, hogy ha valaki sérteget, akkor visszaszólok, mert semmi mást nem érek el vele, mint megsértem őt is, és folytatja. Ha megaláznak, és vissza próbálom azt adni, akkor csak folytatódik a lánc, és nem lesz vége amíg valaki fel nem adja.
Isten azt mondja, hogy ne menj bele értelmetlen szélmalom harcokba. Nem azt jelenti, hogy ne védd meg magad. Ha valaki bántani akar, tegyél ellene, de ne vágj vissza. Fogj egy másik fegyvert, és harcolj azzal. Ne állj bele értelmetlen küzdelmekbe, mert sokkal többet veszítesz mint nyerhetsz.
Isten a bíró. Ő ítél ha kell. Amikor és ahogy szükséges. Te ne fizess meg a rosszért! Az az Ő feladata! Bízz benne!
