Jézus, mint katona?
„Mert az Úr, a ti Istenetek veletek megy, hogy harcoljon
érettetek a ti ellenségeitekkel, hogy megtartson titeket.”
(Mózes ötödik könyve 20. fejezet 4.vers)
Sokan
ezen és hasonló sorokra hivatkozva nem olvassák az Ószövetséget, mondván, hogy az
itt található harcos, erőszakos, kegyetlen Isten képe nem fér össze az
Újszövetség alázatos és szelíd jézusi szeretettel.
Pedig
érdemes lenne elgondolkodni azon, hogy egyrészt, miért úgy jelenik meg Isten,
mint aki „ellenségeskedést szerez” (1Móz.3:15); aki özönvízzel pusztítja el a
földet; aki a kivonuláskor így bátorítja népét:
„Ne féljetek, megálljatok! És nézzétek az Úr
szabadítását, amelyet ma cselekszik veletek; mert amely Egyiptombelieket ma
láttok, azokat soha többé nem látjátok. Az Úr hadakozik ti érettetek; ti pedig
veszteg legyetek.” (2Móz.14:13-14)
Aki, mint a mennyei sereg fejedelme (Józs.5:14-15)
jelenik meg Józsuénak és aki „hadakozik vala Izraelért” (Józs.10:14). Akit a
próféták rendszerint „Seregek Ura”-ként mutatnak be: „Az Úr, mint egy hős kijő,
és mint hadakozó felkölti haragját, kiált, sőt rivalg és ellenségein erőt
vesz.” (Ézs.42:13)
Másrészt
fel kéne tenni azt a kérdést is, hogy miért használnak az apostolok is harci
kifejezéseket, „úgy viaskodom, mint aki
nem levegőt vagdos;” (1Kor.9:24); „Harcold
meg a hitnek szép harcát” (1Tim.6:12); „vegyétek föl az Istennek minden fegyverét” (Ef.6:13)
Nem
beszélve arról, hogy miért ír éppen a szeretett tanítvány, János úgy Jézusról, mint
aki „viaskodik vala a sárkánnyal”
(Jel.12:7); aki „igazságosan ítél és hadakozik” (Jel.19:11) akinek „szájából éles kard jő vala ki, hogy azzal verje a
pogányokat” (Jel.19:15). Hiszen Ő maga „Királyok királya és Uraknak Ura” (Jel.19:16)
Jézus,
mint katona? Jézus, mint harcos? Igen is, meg nem is. Nem katona mai
értelemben, hiszen nem Ő akarta és nem Ő kezdte a harcot, nem önző célokért,
nem kikényszerített hódolatért küzd, és „nem gyönyörködik a meghaló halálában”
(Ez.18:32).
Ugyanakkor
azért veszi fel a mundért, hogy kihangsúlyozza, a bűn nem játék, hanem
élet-halál harc. És éppen a szeretet miatt nem engedi, hogy az ellenség
elragadjon, legyűrjön, elpusztítson. Sőt, mint Hős áll elénk, hogy Ő kapja az
ütéseket, a csapásokat, Ő sebesül és hal meg helyettünk.
Ezért
kövessük Őt, mint a bűn elleni nagy küzdelem győztes harcosát, beteljesítve
mindennapi hitharcunk során a Jelenések könyvének sorait: „És ők legyőzték azt (a Sátánt) a
Bárány véréért, és az ő bizonyságtételüknek beszédéért; és az ő életüket nem
kímélték mind halálig.” (Jel.12:11)
