"Találd ki mennyire szeretlek!"
Nem is olyan rég a feleségemmel repülőre szálltunk. Neki ez volt az első alkalom. Nagyon izgult. Amikor már a magasban voltunk, átrepültünk a felhőkön, és csak csodáltuk az alattunk elterülő tájat. Ekkor a gép elkezdett fordulni, megdőlt, olyannyira, hogy a jobb oldalon csak a földet, a bal oldalon csak az eget lehetett látni. Bármilyen magasan is voltunk, az "ég" még mindig magasabban volt.
Van egy általam nagyon kedvelt gyerekkönyv, a címe "Találd ki mennyire szeretlek!". Egy kis nyusziról szól és az apukájáról, ahogy azon versengenek, hogy melyikük szereti a másikat jobban. A kis nyuszi a könyv utolsó lapjain elálmosodik, és ahogy a holdra pillant, még elalvás előtt annyit mond apukájának: "Annyira szeretlek, mint ide a hold." Ahogy elalszik, az apukája a fülébe súgja: "Én is annyira szeretlek mint ide a hold... És vissza..."
Valahogy így tudom elképzelni ezt a gondolatot Istennel. El tudom képzelni, ahogy a korlátozott elmém megpróbál nagyobbnál nagyobb példákat fabrikálni, hogy szemléltesse mennyire szeretem Istent, de az én korlátozott elmém nem képes nagyobbat mondani, mint a végtelen, így hát mindenképp alulmaradok, mert Isten szeretete több mint végtelen. (Nem mintha bánnám.)
Dávid megpróbál az általa leghatalmasabb dologgal példálózni, és kifejezni, hogy Isten mennyire szereti, de hogy őszinte legyek, szerintem Isten csak mosolyog ezen a mondaton, és annyit mond: "Még a közelében sem jársz!"
Eltévedtél, és nem találsz vissza Istenhez? Talán úgy érzed, hogy az élet elsodor, rossz döntések, körülmények eltávolítottak a hitedtől, és nem érzed, hogy a Megváltó még veled van? Esetleg valami miatt megbélyegeznek, és talán már magadra is bélyeget teszel emiatt? Elárulok valamit, Isten egy hangyabokányit sem szeret kevésbé ezektől. Ő ma rád néz, és azt a gyermekét látja, aki értékes, akit mindennél jobban szeret.
Érezheted bármilyen távol magad tőle, az Ő szeretete végtelen, és mindenhol elér!
