Sziklavár
A király vérdíjat tűzött ki a fejére, és egyik pillanatról a
másikra az addig sikeres hadvezérből körözött személy lett. Az életével
játszott mindaz, aki valamilyen segítséget nyújtott neki. Településről településre
menekült, a nyomában jártak az uralkodó emberei, és minden követ, minden
kapcsolatot megmozgattak, minden eszközt felhasználtak annak érdekében, hogy
kézre kerítsék az egykor Góliát felett győzelmet arató ifjút.
Hazája kivetette magából, az ellenség számára azonban túl
zsidó volt. Hozott nem egy rossz döntést, követett el hibákat, a Bibliában is
szerepel olyan feljegyzés, amire nagy valószínűséggel egyáltalán nem volt
büszke. De van, amit mindenképp megtanulhatunk tőle, hogy végül kinél keresett
és talált menedéket.
A teljes számkivetettségben, amikor visszavonult a
pusztaságba, Isten volt a számára a rejtekhely, ahol elfogadásra, megértésre,
védelemre talált, ahol szeretetet, megbecsülést, oltalmat kapott. Egy hely,
pontosabban egy Személy társasága, ahol megélhette az érzelmeit, ahol bátran
kimondhatta, hogy fél, hogy ezen a földön nincs igazság, hogy bárcsak vége
szakadna a szenvedésnek.
Ez a sziklavár számodra is búvóhely lehet, Kedves Olvasó!
Isten téged is vár, hogy oltalmat, szeretetet, megértést, elfogadást adjon
neked. Vár, hogy belépj az Ő erődjébe, a vele való kapcsolatba, és
megtapasztald, milyen, amikor valaki igazán törődik veled.
Hát menekülj hozzá, nála mindig van búvóhely számodra!
