Lista vagy szeretet?
Van egy személy, aki már sok-sok éve figyeli az embereket. Mindent lát, mindenről tud, és egy nap ítéletet mond mindenki felett. Egy könyv felett áll minden nap, és a benne szereplő személyeket bírálja. Aki jó volt, annak ajándékot ad, olyant, ami a szíve leghőbb vágya. Aki nem volt jó, annak büntetés a jutalma. Bármennyire is van, akinek nem pozitív az elbírálása, mégis mindenki szereti, és mostmár nem nagyon mond senki rosszat róla. Általában hosszú ősz szakállal képzeljük el, és kedves mosolygós arccal... No meg piros ruhában, és nagy zsákkal a hátán. Ez a Mikulás. Milyen érdekes, hogy amikor Jézusra gondolunk, nagyon sokszor hasonlóan képzeljük el, pedig azért nem ugyanaz a két személy.
A fenti ige a jól ismert János 3:16 utáni vers. Ezt valószínűleg szinte mindenki, aki vallásos neveltetést kapott, fejből tudja. Nagyon ritkán szoktuk a szakaszt összefüggésében vizsgálni. Jézus arról beszél, hogy neki nem a bírálgatás a célja. Amikor Isten kitalálta a megváltási tervet, és azt mondta, hogy lesz majd egy megváltó, nem azt tervezte, hogy jön valaki, aki elmondja, hogy mennyire rossz vagy.
Jézus azért jött a földre, hogy megmentsen. Azért volt az emberek között, hogy bemutassa Isten tökéletes szeretetét. Amikor meghalt nem azért halt meg, hogy majd a mennyben téged méregessen, és elmondja az összes hibád. Azért halt meg, hogy neked ne kelljen. Azért halt meg, mert ennyire szeret téged.
Neked kicsoda Jézus? Egy nagy szakállú, aki egy könyv fölött gubbaszt naphosszat, és irogatja a neveket a "jó" és a "rossz" oldalra? Egy bíró, aki morcosan ítéletet mond? Egy ellenőr, aki vizsgálgatja, hogy jogosult vagy e az útra, és ha nem, ledobat a buszról?
Nekem Jézus egy szerető, kedves, mosolygós apuka, aki még ha rossz is vagyok, átölel, és azt mondja: "Én nem azért vagyok itt, hogy elítéljelek. Azért vagyok itt, mert szeretlek."
