Ünnepi ruha Jézustól


„ Viseljétek el egymást, és bocsássatok meg egymásnak, ha valakinek panasza volna valaki ellen:ahogyan az Úr is megbocsátott nektek,  úgy tegyetek ti is.” 



Az egyik alkalommal, amikor vásárolni indultam ellenállhatatlan vágyat éreztem, hogy megvegyek egy olyan ruhát, amihez hasonló már van a ruhatáramban, csak a színe más. Aztán ezt a vágyat pillanatok alatt elhessegettem. Gondolkodni kezdtem, hogy ha a lelki ruhatáramra is ekkora figyelmet fordítanék, akkor biztos, hogy nyugodtabb és kellemesebb lenne az életem.


Mi is az a lelki ruhatár? A ma reggeli igerészben leírt „ruha” egyike azoknak, amelyekre feltétlen szükségünk van. Azonban nem csak ezen a bolygón. Ha földi példával élhetek, akkor képzeljük el, hogy egy olyan eseményre vagyunk hivatalosak, ahol elvárás az estélyi/öltöny, ahol a legszebb cipőnket vesszük fel, előtte meglátogatjuk a fodrászt és talán még az étkezésünkre is jobban oda figyelünk az eseményt megelőző napokban, hogy a tökéletes formánkat hozzuk. Ebből az következik, hogy biztos nem jelenünk meg melegítőben, sport cipőben, kócosan és kialvatlan arccal. A várakozás, az esemény fontossága megkövetelte, hogy úgy készüljünk rá, ahogy illik. Ha pedig egy olyan eseményről van szó, amelyhez közvetlen közünk van és esetleg még fontos részét is képezzük, kifejezetten oda figyelünk minden apró részletre.


Nos, most hogy körbejártuk a fontos események láncolatát, szeretnélek meghívni egy sebesen közeledő eseményre. A belépés ingyenes. Étel, ital biztosítva lesz. A társaság felemelő lesz. A helyszín a világ legmagasabb, legszebb pontja lesz. A házigazda nagyon vár és szeretne még személyesebben megismerni.  Egyetlen dolgot kér csupán: az alkalomhoz méltó ruhát kell viselni. Az egyik legfontosabb része a ruhának a megbocsátás lesz. Ez képezi a ruha tartását.


A házigazda, Jézus Krisztus  számára fontos, hogy olyan személyek jelenjenek meg a nagy vacsorán, akik maguk is megtapasztalták a megbocsátás örömét és lélek enyhítő érzését.


Bármilyen eseményre is megyünk  a házigazda jár elől a ruházati viselés példamutatásával. Nos, az Úr Jézus határozottan példát mutat azzal, hogy irányunkba is gyakorolja a megbocsátást, a kegyelmet és az új esélyt!


Nem hiszem, hogy van olyan ember ezen a bolygón, akinek ne lenne szüksége kegyelemre. Isten ingyen adja, nem kér érte túl fizetést, nem tesz rá kamatot. Vagyis, egy dolgot mégis kér. Bocsássunk meg mi is egymásnak! Oh, milyen nehéz is ez néha. Amikor bevágnak eléd a sorba, pedig te is sietsz. Amikor a kasszás olyan lassan dolgozik, hogy még egy csiga is gyorsabb. Amikor a kollégáddal összevitatkoztok, pedig tőle nem vártad volna. Amikor a családtagod értetlenül áll előtted és kérdőre von, pedig te nem vagy hibás. Ezek azok a helyzetek, amikor a legnehezebb gyakorolni a megbocsátást vagy az elengedést. Pedig az Úr Jézus milyen sokszor gyakorolja ezt irányunkba!


Tegnap hirtelen szóltam vissza valakinek. Az este ingerülten váltam el valakitől. Ma reggel csúnyát mondtam, pedig nem lett volna szabad. Ma délben olyat gondoltam, hogy most még bele is pirulok szégyenemben. Ma este elfelejtettem imádkozni. Ugye, hogy a sor végtelen lehet?

Annyiszor teszünk meggondolatlan dolgokat. Hirtelen reagálunk, hirtelen gerjedünk haragra, vagy a fáradtságtól elfelejtkezünk Istenről. Megharagszik? Megbüntet? Hátat fordít? Elveszi az életünk?


Amikor legközelebb úgy érzed, hogy feltudnál robbanni, ingerült vagy, szívesen rácsapnál az asztalra vagy a szívedig ható bántást kaptál, engedd el! Nem lesz könnyű, sőt nagyon nehéz lesz! De, erőt meríthetsz abból, hogy Isten mennyi mindent elenged nekünk! Nem lenne igazságos, hogy ha a másik pillanatnyi vagy hirtelen bántását végeláthatatlanba megőriznénk, de mi elvárjuk Istentől, hogy bocsásson meg minden gyarlóságot, bűnt vagy félresiklást. Isten szeret. Az embertársadat is szereti. Ő megbocsát. Kegyelmet ad. Vedd fel az Ő ruháját, hogy találkozhass vele azon a nagy napon, a nagy vacsorán.  

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Hívd meg a lelkészed egy sörre!

Világosság a sötétségben

Gyakorlati teológia