Bűnbocsátó Isten


„Ha a bűnöket számon tartod, Uram: Uram, kicsoda maradhat meg?! Hiszen te nálad van a bocsánat, hogy féljenek téged!”
 

(130. Zsoltár 3-4. vers)

Hittanórán Isten mindenhatósága volt a téma. Gyerekek – kérdezte a lelkész – szerintetek van olyan dolog, amiről még az Isten sem tud?

Kis csend után jöttek a bizonytalan válaszok: Talán, amit titokban súgtunk egymásnak a szünetben? Vagy amit nem mondunk ki csak gondolunk? Vagy ami csak a szívünkben van, például az érzéseink?

Egyáltalán létezik olyan, amiről Ő nem tud? Azt tanultuk, hogy Ő teremtett minket, akkor pedig ismeri a múltunkat, a jövőnket, a titkainkat, cselekedeteinket, gondolatainkat…

Csak egyet nem – vágott közbe egy fiúcska – azt hallottam a templomban, hogy azokat a bűnöket, amiket megbánunk és elhagyunk, azokat Jézus a vérével kitörli a mennyben lévő listáról.

S mily igaz, hogy míg mi évekig, vagy akár egy életen át hordozunk valós vagy vélt sérelmeket, netán az elkövetett bűnök miatti lelkiismeret furdalást, addig a Biblia számos helyén arról olvasunk;

„ha a gonosztevő megtér minden vétkéből, melyeket cselekedett, és megtartja minden parancsolatimat, és törvény szerint és igazságot cselekszik: élvén éljen, és meg ne haljon. Semmi gonoszságáról, melyet cselekedett, emlékezés nem lészen” (Ez.18:21-22)

„megbocsátom az ő bűneiket, és vétkeikről többé meg nem emlékezem.” (Jer.31:34)

„Ha megvalljuk bűneinket, hű és igaz, hogy megbocsássa bűneinket és megtisztítson minket minden hamisságtól.” (1Ján.1:9)

S ahogy az egyik néhai szeretett tanítónk szokta volt mondani: Jó lenne, ha mi is úgy tudnánk gyakorolni a megbocsátást, ahogy a Mennyei Atya! Ez pedig csak úgy megy, ha komolyan vesszük a feledés tengerének partján lévő táblát: Horgászni tilos!