Légy világosság!


„Semmit sem hallgattam el abból, ami hasznos, hanem inkább hirdettem és tanítottam azt nektek nyilvánosan és házanként.”

Apostolok Cselekedetei 20.rész 20.vers

Az elmúlt napokban, sőt hetekben túl sok a negatív gondolat és érzés. Nem tudom, hogy te kedves Olvasó miként látod ezt, de én úgy veszem észre, hogy az emberiség mintha átállt volna a sötét oldalra és csak a rossz, nehéz, megosztó vagy épp kifejezetten káros dolgokat preferálnák. Nyilván közre játszik az is, hogy egy olyan szituációban élünk, lassan 1 éve, vagy még több, ami senki számára nem ideális, a pozitív gondolatok vagy építő jellegű meglátások számára pedig kifejezetten csúszós talaj. Ez pedig sajnos nem hogy nem visz előre, hanem kifejezetten hátráltat és mérgez.

A Biblia több helyen is elmélkedést kezdeményez arról, hogy miért fontos a jó, építő, hasznos gondolatok hirdetése és megfontolása. Lássunk ezek közül néhányat: „A vidám szív a legjobb orvosság, a bánatos lélek pedig a csontokat is kiszárítja.” (Péld.17:22) „Megismerteted velem az élet útját, teljes öröm van tenálad, örökké tart a gyönyörűség jobbodon.” (Zsolt.16:11) „Hálát adok az Úrnak teljes szívemből, elbeszélem minden csodatettedet.” (Zsolt.9:2) Vajon ezek a szövegrészletek csak a jó időkre vonatkoznak? Csak akkor szabad hirdetni Isten jóságát, amikor minden rendben van a világban és egyensúly uralkodik? Isten talán azt mondta volna az embernek, hogy „csak akkor beszélj az én csodáimról, amikor minden rendben van, mert akkor hinni fognak neked”? Nem. Isten sehol nem mondja azt a Szentírásban, hogy csak akkor beszéljünk a jó gondolatokról, a hasznos dolgokról vagy a csodákról, amikor minden rendben van. Pál sem ezt a példát követi. Semmit sem hallgatott el abból, ami hasznos, hanem ment és elmondta mindenkinek, nyilvánosan még akkor is ha kinevették vagy lehurrogták. Miért? Mert sokkal fontosabbnak tartotta azt, hogy Istenről és az Ő csodáiról beszéljen, mint arról, hogy jelenleg milyen kilátástalan a helyzet.

A mai világban is fontos, hogy beszéljünk. Csak nem mindegy, hogy miről. Beszéljünk az embereknek Isten szeretetéről, békéjéről, irgalmáról, kegyelméről, a saját életünk csodáiról. Kinevetnek? Elküldenek? Nem baj. Inkább amiatt figyeljenek fel ránk, mert a jót, hasznosat és a pozitívat mondjuk, mint amiatt, mert erősítjük az amúgy is rossz közhangulatot. Legyünk fények a világ sötétjében!

Áldott napot!   

 

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Hívd meg a lelkészed egy sörre!

Világosság a sötétségben

Gyakorlati teológia