Nem a te hibád!
„Az igaz ember elvész, és senki sem törődik vele. A hűséges emberek kimúlnak, és senkit sem érdekel. A gonosz miatt múlik ki ugyan az igaz, de békességre jut; fekvőhelyén megpihen, aki egyenes úton járt.”
Október 15. a perinatális gyász világnapja (vendégbabák
világnapja), a gyermeküket a várandósság ideje alatt, a szülés során, vagy rövid
idővel a szülés után elveszített családok gyászának napja. Igaz, ma már 16-át
írunk, de a rendkívül fontos témát olyan nagy tabu övezi, hogy szükségét érzem
a megemlékezésnek.
Mert minden negyedik nőt érint ez a veszteség. Nőket, akiknek
megesik, hogy a terhet egyedül kell elhordozniuk, és hiába a statisztika, ami
azt mutatja, milyen sok sorstárs van, mégsem beszélünk, mégsem beszélhetünk
róla. Az anyák mellett érinti az édesapát is, akik számára még
megfoghatatlanabb lehet ez a veszteség, és ne feledkezzünk meg a már meglévő
testvérekről, akik nagyon várták azt, aki végül nem érkezett meg. Fájdalom, űr,
hiány, egy megnemtörtént élet, vele együtt pedig álmok, tervek hada, amiknek
mind búcsút inthettünk.
Tele vagyunk kérdésekkel, megválaszolhatatlan miértekkel,
önváddal, és legtöbbször nincsenek válaszok. Egyben azonban biztosak lehetünk.
Nem Isten akarta így, nem Ő vette el őket. Ő nem akarta a halált. Nem akarta,
hogy egyetlen ember is szenvedjen ezen a világon. Nem akarta a veszteséget, a
gyászt, a búcsúzást. Ezek mind a bűn következményei, amiket Isten nem akart, de
velünk együtt hordozza őket.
Átéli velünk minden fájdalmunkat, hiszen neki minden élet
számít. A néhányhetes embriótól a halvaszületett csecsemőtől a gyermekekig, férfiakig,
nőkig, szülőkig, nagyszülőkig. Minden élet. Hiszen Krisztus mindegyikért az életét
áldozta. Érted is, a gyermekedért is.
Kedves Olvasó, lehet, hogy te is megéltél hasonló
veszteséget. Nem a te hibád! Nem tudom, mit érzel most, nem tudom, hol tartasz
a gyász folyamatában, de azt tudom, hogy Krisztus veled éli meg minden
hullámhegyét és völgyét egyaránt. A Megváltó, aki könnyekre fakadt Lázár
sírjánál, egy nap letörli majd a te könnyeidet is, elhozza országát, ahol nem
lesz többé halál, gyász, fájdalom és búcsúzás.
„Isten előkeríti azt, ami tovatűnt.” (Prédikátor 3:15) Adjon
erőt neked mára az Ő reménye!
