Két farkas
Rendszeresen beszélek fiatalokkal, idősekkel, önkéntesekkel, jegyespárokkal a jó és helyes kommunikációról és arról, hogy milyen fontos időben megtanulnunk, hogyan is kell jól vitatkozni. Nem azért, mert szeretünk veszekedni, vagy – különösen jegyespárok esetében – azért, mert ez éppen aktuális volna, hiszen a rózsaszín köd időszakában mindenre van idő, csak veszekedni nem. Mindig elmondom nekik, hogy azért kell most megtanulni ezeket a dolgokat, mert később még szükség lesz rá.
Bizonyára te is ismered az indián tanmesét a bennünk élő két farkasról. Egy este az öreg cherokee indián mesélni kezdett az unokájának arról a csatáról, ami minden emberben zajlik. Azt mondta:
- Fiam, a csata két farkas között zajlik, akik mindannyiunkban ott lakoznak. Egyikük a Rossz. A düh, irigység, féltékenység, kapzsiság, erőszak, önsajnálat, bűntudat, harag, kisebbrendűség, hazugság, hamis büszkeség, felsőbbrendűség és az ego. Másikuk a Jó. Az öröm, béke, szeretet, remény, nyugalom, alázat, kedvesség, jóindulat, empátia, nagylelkűség, igazság, együttérzés és a hit.
Az unoka elgondolkozott egy pillanatra, majd megkérdezte nagyapját:
- És melyik farkas győz?
Az öreg indián mosolyogva válaszolt:
- Az, amelyiket eteted.
Még ha nem is hallottuk eddig ezt a tanmesét, bizonyára magunkra ismerünk a szavakat olvasva. Mi is megtapasztaltuk a két farkas viaskodását az életünkben. A kérdés azonban nem az, hogy adott esetben mit kezdünk a feldühödött vadállattal, ami erőre kap bennünk, hanem hogy elég ideje “éheztetjük”-e magunkban a rossz farkast, és ugyanakkor etetjük-e a jót. Nem azért kell már most gyakorolni az isteni hozzáállást (”te győzd le jóval a rosszat”) mert éppen aktuális volna, hanem azért, mert amikor beüt a krach, a farkasok is színre lépnek.
Így hát etesd ma te is a jó farkast!
