Kincsvadászat
Keressétek először a Királyságot! Mozgassatok meg érte minden kis kavicsot, minden kősziklát! Keressétek a legmélyebb tenger fenekén, a legmagasabb hegy tetején! Járjatok be érte dombot-hegyet-völgyet! Kutassátok messze földön, és házatok táján: a pincében, a padláson, a kertben elásva! Keressétek a felhőkben, a csillagokban! Kutassátok egymás tekintetében, szavában, tetteiben!
Nem lesz nehéz, hiszen ott rejtőzik minden fűben, fában, bokorban, Isten minden egyes teremtett élő és élettelen alkotásában. Felismerheted az igazságosságban: a kölcsönösségben, önzetlenségben, elfogadásban, szolidaritásban, empátiában; a szeretetben.
De ha önelégültséggel, vádaskodással, ítélkezéssel, önzéssel, törvényeskedéssel, viszállyal, előítéletekkel, perfekcionizmussal találkozik, elrejtőzik, és nehéz lesz ismét a nyomára akadni. Szem elől téveszted, ha csak saját aggodalmaiddal, saját szükségleteid bármi áron történő kielégítésével, saját erkölcsiségeddel, saját vágyaiddal vagy elfoglalva.
Ám amint észreveszed, hogy másnak is vannak aggodalmai, szükségletei, más is éhes, szomjas, ruhára, lakóhelyre, figyelemre, megértésre, elfogadásra, szeretetre van szüksége, megnyílnak a Királyság kapui.
Többé nem a saját kívánságaid, nyomorúságod, hiányod tölti be látóteredet, hanem az, ahogyan segíteni tudsz mások szükségleteinek enyhítésén.
És ekkor, szinte észrevétlenül, megszűnnek saját hiányosságaid, saját aggodalmaid, mert amíg egy pillanatra nem figyeltél oda, Isten már betöltötte az életedet mindennel, amire valaha is szükséged lehet.
És már meg is találtad a Királyságot, és annak igazságosságát.