Egy közösség gyógyulása
Jakab apostol levele 5. fejezet 16. verse
Bajban vannak a közösségeink. Igen, nagyon általános ez a megfogalmazás, de sajnos mégis igaz. Szinte minden, emberek alkotta közösség vérzik, betegségektől szenved, küzd, lassan a létéért. Megrendültek a családi kapcsolatok alapjai. A hűség, az elköteleződés hiánya, az önzetlen szeretet szinte feloldódik az önzés tengerében. Csakúgy, mint az igaz barátságok, a jó munkatársi közösségek, vagy akár a gyülekezeteken belüli, eddig jól működő kapcsolataink is. Oda a tisztesség, a megbecsülés és a becsület, a hitelesség és a megbízhatóság is. Szinte bibliai kiáltással kiálthatnánk fel, hogy minden szív beteg és hiába keres az Isten igaz embert a földön, mert nincs még csak egy sem...
Bár nagyon sötétre sikeredett ez a felvezetés és bárcsak vidámabb színeket mutathatnék az emberi kapcsolatainkról, azért hagy mondjam el ennek az igének a pozitív üzenetét. Mégha pesszimistán úgy érezzük is, hogy ebbe az irányba megyünk, Isten mindent megtesz azért, hogy ez ne így legyen és megmentse közösségeink egészségét, ahogy ez sokszor sikerül is. Jakab is e célból írta le a fenti sorokat. Azért, hogy kiutat mutasson, azért, hogy gyógyulásra vezessen.
Ő, aki eleve egy sokszínű vegyes társaságból álló közösség széthúzó tagjaiból formálódott egy összetartó, egymásért mindenkor kiálló, egységes apostoli kör értékes tagjává tudta a közösségek gyógyulásának a titkát. Ami nem volt más, mint a tetteinkért való felelősségvállalás és a másik Isten előtt való hordozása. A szeretet eme két megnyilvánulása vezette el Jakab korának hívőit egységre, sikerre és tette őket igaz keresztényekké.
Ma is ez a recept. Minden bajban szenvedő emberi társaság először is végezzen önvizsgálatot. Persze nem úgy, hogy mi vizsgáljuk a többieket, ők meg minket és azután jól kibeszéljük mások hibáit, nem. Mindenki vizsgálja meg magát, hogy milyen felelősség terheli azért, hogy szeretett csapata oda jutott, ahol most van. aztán, ha ezzel végzett, ismerje le vétkét a többiek előtt, akikkel szemben rosszat tett. Már az első sem egyszerű lépés, hát még ez a második! Lehet, hogy az önvizsgálathoz is szükség van segítségre. Segédanyagra, vagy egy jó, megbízható szakemberre, aki átsegít bennünket az önkéntelen tagadáson, magyarázkodáson, hogy tiszta képet lássunk. A második lépésnél pedig segít megérteni, hogy nem várhatunk el bizalmi légkört, ha mi nem bízunk másokban, a közösség erejében, megbocsátásában. Mert megnyílni, vallani, hibákat elismerni csak ilyen légkörben lehet. Végül pedig el kell tudnunk engedni a bosszút. fel kell adnunk az önérzetet, a büszkeséget, de még a jogos igazságérzetünket is le kell tudnunk tenni Isten kezébe, hogy azokért imádkozhassunk, akiktől szenvedtünk eddig. Mert ez a közösség gyógyulásának feltétele.
Észre vetted ma reggel kedves barátom, hogy Isten Fia pontosan ezt tette az egész emberiség gyógyulásának érdekében. Amikor családodat, barátságaidat, munkatársi-, baráti-, gyülekezeti közösségeidet akarod egészségesnek tudni, te sem tehetsz mást. Az Ő útját kell követned! Nehéz lesz, de csak így érhetsz célba. Hidd el, megéri!
