Valami új
Nem kérdés, hogy megvan a régi dolgok értéke és varázsa,
gondolj csak egy megsárgult lapokból álló, bőrkötéses könyvre, vagy egy régi, művészi
munkával faragott tulipános ládára, esetleg egy jól karbantartott oldtimerre. Napokat
el tudok tölteni múzeumokban, vonzanak az ódon kastélyok, várak, de bevallom, hogy
szeretem az új dolgokat is.
Szeretem, ha találok magamnak egy új ruhát, ami igazán illik
hozzám, amit öröm viselni, és amire kapok kívülről is pozitív visszajelzést.
Szeretem kibontani az új társasjátékot, kinyomkodni a keretekből a kártyákat, jelölő
zsetonokat, felnyitni a lezárt tasakokat, először dobni a kockákkal. Szeretem,
amikor összeállítunk egy új bútort. Szeretek új könyvet kinyitni, és új határidőnaplót
kezdeni év elején.
És persze van, amikor az új dolgok megijesztenek, negatív
érzést keltenek bennem. Nehezen illeszkedek be új társaságba vagy ismerkedek
meg új emberekkel. Nem szeretek új applikációkat, programokat letölteni, és lehetetlen
küldetésnek tűnik számomra a felfedezésük. Kész rémálom nekem egy új telefont
megszokni, és igazi kihívás, ha egy teljesen ismeretlen helyre kell utaznom,
ráadásul fix időpontra.
Isten ma valami újra hív minket. Újra, amivel minket akar
megajándékozni. Lehet, hogy elsőre félelmetesnek tűnik, mert át kell lépnünk a
komfortzónánk küszöbét, de ott van a lehetőség, hogy olyan öröm lesz, mint
kibontani egy ajándékcsomagot.
Neki az a célja, hogy kiegyensúlyozottak, teljesek, boldogok
legyünk, hogy a múltban szerzett sebeink gyógyulásnak induljanak, hogy azok az Emberek
legyünk, akiknek Ő megalkotott minket.
Azt szeretné, ha megújulna az életünk, ha lépésről lépésre
megtörnének bennünk azok a régi, mérgező beidegződések, azok a tanult minták,
amik fogva tartanak minket.
Kapcsolatot szeretne velünk, de nem úgy, ahogy eddig nem
ment, hanem új utakon, hogy együtt alakíthassuk ki kapcsolatunk új szokásait,
amik nem a muszájon, a megfélemlítésen, hanem a szabad döntésen és szereteten
alapulnak.
