Velem cselekedtétek meg
Ez
a vers Jézus visszajövetelével kapcsolatos példázatsor egyik legismertebb és
legtöbbször idézett mondata. S hogy mi a tanulsága? Első olvasatra
egyszerű; Urunk visszatérését váró hű szolgaként önzetlenül segítenünk kell a
rászorulókon, a szenvedőkön.
Aztán,
ha egy kicsit mélyebben megnézzük ezt a mondatot, akkor felmerül a kérdés;
Biztos, hogy mindenkin segítenünk kell? Biztos, hogy minden emberrel azonosítja
magát Jézus? Hiszen, itt a ’legkisebb atyámfiai’ kifejezés áll, ami inkább a
hívő embereket jelöli.
A
nyíltan bűnben élőket, a szélhámosokat nem kell segíteni. Ha például felhív
valaki azzal, hogy megnyerted az ugandai lottón a főnyereményt, de az utaláshoz
küldj százezer forintot, erre nem vonatkozik, hogy ’velem cselekedtétek meg’.
Vagy Igen?
S
míg ezen filozofálgatunk elvész a lényeg: ’cselekedtétek’
Ez
a mulasztása a példázatban a hűtlenek csoportjának is. Annyira leköti
figyelmüket a jelek beazonosítása, a személyválogatás, hogy nem is látják a
szükségben lévő Jézust.
A
kérdés tehát nem az, hogy kinek teszel szívességet, hogy kit látogatsz meg a kórházban,
hogy kit hívsz meg ebédre, vacsorára, hanem az, hogy miután elolvastad ezt a
mondatot ’Velem cselekedtétek meg’ csupán sóhajtasz egy áment, vagy cselekszel is, megtéve mindent,
ami rajtad áll.
Ne válogass! „cselekedd, és élsz.” (Luk.10:28)
