2023
„Testvéreim, én nem gondolom magamról, hogy már elértem, de egyet teszek: ami mögöttem van, azt elfelejtve, ami pedig előttem van, annak nekifeszülve futok egyenest a cél felé, Isten mennyei elhívásának Krisztus Jézusban adott jutalmáért.”
Pál levele a filippiekhez 3:13-14
Vannak sportok, amiket kimondottan nem szeretek. Ilyen a
futás, úgyhogy nem fogok arról írni, mekkora időveszteséggel jár egy versenyen,
ha a sportoló futás közben hátratekint. Ezt még nem tapasztaltam meg, és ha
rajtam múlik, nem is fogom. De biciklizni szeretek. Van egy kedvenc útvonalam,
ahol a kerékpárút a folyóparton kanyarog kilométereken keresztül, tekerés
közben hallgathatom a madarak énekét, érezhetem a víz illatát, és kellőképpen
kiszellőztethetem a fejemet. Néha egyik-másik utódom is elkísér, ilyenkor azért
nem olyan nyugodt a tekerés, a számból pedig a következő mondatok hangzanak el
a leggyakrabban: A szélén menj! Ne kacsázz! Előre nézz!
Futásnál nem tapasztaltam meg, mit jelent egy-egy hátrafelé
nézés, de a biciklizésnél annál jobban. Az illető elfordítja a fejét jobbra,
vagy balra (tényleg gyönyörű a táj mindkét irányba) egészen hátra, a kormányt
tartó keze pedig követi a mozdulatot, és már át is ment a velünk szemben
haladók sávjába, vagy épp letért az útról a bokrok közé.
A mindennapi életünket élve sem mindig kifizetődő hátrafelé
tekinteni, gondolok itt arra, ha valaki folyamatosan a múlton rágódik. A mai
igében Isten arra hív minket, hogy tanuljunk meg helyesen felejteni. Nem, nem
kell mindent kidobni a kukába, ami a múltban velünk történt. Megvan az ideje
annak, hogy ezeken átrágjuk magunkat, gondolkozzunk rajtuk, feldolgozzuk őket,
hálát adjunk értük, tapasztalatot, akár erőt merítsünk belőlük, és eltegyük a
megfelelő helyre, ami nem előttünk van.
Az Ószövetségben József (Jákób fia, az „álomlátó”, akit
eladtak a testvérei rabszolgának, de végül Egyiptom kormányzója lett) a Manassé
nevet adta elsőszülött fiának, ami azt jelenti: „aki elfelejteti” (Bibliai
nevek és fogalmak). „Elfeledtette velem Isten minden gyötrelmemet és atyámnak
egész házát.” (1Mózes 41:51) József szörnyű dolgokat élt meg, de eljutott oda
Isten vezetésével, hogy nem a harag és keserűség, hanem az Úr tetteinek
szemszögéből tudta nézni múltjának eseményeit. Akárhányszor ránézett idősebbik
fiára, akárhányszor nevén szólította őt, hálát adhatott Isten jóságáért. Nem itta
meg a memória-szérumot, ami törölt volna minden múltbéli fájdalmat, hanem
szembenézett velük, és a helyén kezelte őket. Isten tettei felől szemlélte a
múltat. A múltat, ami hozzá tartozott, ami része volt az életének, a jó
tapasztalatok ugyanúgy, mint a rosszak. Része az identitásának, de már nem
béklyóként, nem visszahúzó erőként hatott rá, hanem az Istennel való minél
szorosabb kapcsolatra késztette. Úgy tudta a háta mögé tenni mindazt, ami
történt, hogy többé már nem volt hatalmuk felette.
Ma, 2023. első napján nem kell elsietned a dolgokat. Lehet,
hogy valamire még nem vagy kész, Isten ad időt neked a feldolgozásra. Nem kell
a szőnyeg alá söpörni mindazt, ami az elmúlt évben történt, és műmosollyal nekivágni
a következőnek. Ő ma hív téged, hogy dolgozd fel vele a múltat, hogy végre egészségesen
magad mögött tudd hagyni, és nézhess igazán előre, a célra, Isten országára!
Legyen áldott új éved!