Ne titkold, valld be!
"Aki takargatja vétkeit, annak nem lesz jó vége, aki pedig megvallja és elhagyja, az irgalmat nyer."
Pszichoszomatikus betegségeknek hívjuk azokat a kóros állapotokat, melyek fizikai tünetekben jelentkeznek ugyan, de nem fizikai okokra vezethetőek vissza elsődlegesen. Az efféle betegségeknek millió kiváltó oka és kivetülése lehet. Lehet, hogy valakinek a munkahelyi stressztől (lelki állapot) gyomorfekélye lesz (fizikai probléma) vagy egy lelki trauma okán kardiovaszkuláris problémák jelentkeznek nála. Elég egy pillanatnyi lelki teher, ha az elég jelentős, fizikai problémákat is okozhat.
Hát még a krónikus lelki teher esetében! Leírhatatlan lelki, és ennek következtében fizikai károkat tud okozni az ember szervezetében a titok, főként, ha a titok tárgya a saját bűnei ténye. "Csak meg ne tudja senki, nehogy kiderüljön!" Az ilyen titkok eltussolásához általában még több titokra és okoskodásra van szükség, ami még több terhet helyez a titoktartóra.
Nem egy beszámolót hallottam már — kezdve egészen triviális hibáktól a nagyobb fajsúlyú bűncselekményekig — amelyek arról szólnak, hogy az elkövető éveken, vagy akár évtizedeken keresztül takargatta tettét, ám mikor kiderült, ahelyett, hogy lesújtotta volna, megkönnyebbült végre. "Már nem kell titkolóznom, lesz, ami lesz..."
Lehet, hogy ezek a gondolatok telibe találnak ma nálad: azzal, hogy titkolod a bűneidet, csak magadat emészted. Lehet, hogy nem is tudsz róla, de fizikai betegségeid hátterében lelki eredetű teher állhat. Mi a legrosszabb, ami történhet, ha bevallod a másiknak — és ezáltal Istennek és magadnak is! — hogy mit tettél? Szégyen? Büntetés? Semmi nem lehet olyan rossz, mint tovább mérgezni magadat a titkaiddal. "Aki megvallja és elhagyja (bűneit), az irgalmat nyer!"
