Te merre mész?


"Akkor Jézus ezt mondta tanítványainak: Ha valaki énutánam akar jönni, tagadja meg magát, vegye fel a keresztjét, és kövessen engem! Mert aki meg akarja menteni az életét, elveszti azt, aki pedig elveszti az életét énértem, megtalálja azt. Mert mit használ az embernek, ha az egész világot megnyeri, lelkében pedig kárt vall? Vagy mit adhat az ember váltságdíjul a lelkéért?”


Szeretek a kisfiammal sétálni. Legtöbbször ez úgy néz ki, hogy ráül a kismotorjára, én meg követem őt. Általában ilyenkor csak valami véletlenszerű utat választ, és addig megyünk, amíg el nem fárad. A másik felállás, hogy én vezetem őt. Ilyenkor tudjuk hova megyünk, mert előre megmondom neki. Ha boltba megyünk,  akkor tudja, hogy most boltba megyünk, és vagy kap valami apróságot, vagy legalábbis beülhet a kisautóba. Ha játszótérre, akkor tudja, hogy melyik játszótér lesz az. A különbség a kettő között az, hogy míg ha ő vezet, csak azt tudjuk, hogy megyünk, ha én vezetek, tudjuk hova megyünk.

Jézus valami ilyenről beszél. Mehetsz a saját fejed után, de mi van, ha a végén olyan helyre jutsz, ahol semmi jó nem vár? Mi van, ha a séta végén csak egy kietlen puszta vár, vagy a betondzsungel? Tudod mi lesz a vége?

Ha Jézus azt mondja, hogy egy másik utat is választhatsz. Megteheted, hogy Jézust követed, és biztos jutalmad lesz. Persze senki sem mondta, hogy sétagalopp lesz az út, de legalább a végén jutalmad lesz. Tudni fogod az utat, mert már Jézus végigjárta. Tudni fogod a célt, mert már Jézus elérte. Tudni fogod mi vár a végén, mert Jézus már megkapta a jutalmát, és te is megkapod.

Döntsd el, merre mész! A saját fejed után, vagy Jézus után?

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Hívd meg a lelkészed egy sörre!

Világosság a sötétségben

A tökfőzelék és a szeretet