A kitartás fontossága
„Annakokáért mi is, kiket a bizonyságoknak ily nagy fellege vesz körül, félretéve minden akadályt és a megkörnyékező bűnt,
kitartással fussuk meg az előttünk levő küzdő tért.”
kitartással fussuk meg az előttünk levő küzdő tért.”
Zsidókhoz írt levél 12:1
A kitartás, vagy állhatatosság Jézus tanítása szerint az egyik legfontosabb keresztény jellemtulajdonság: „De aki mindvégig állhatatos marad, az idvezül” (Máté 24:13). Az állhatatosság gyakorlása előfeltétele az üdvösségnek. Állhatatos az az ember, akit belső döntésében nem ingatnak meg a külső körülmények. A külső körülmények ebben az esetben a „megkörnyékező bűnöket” jelentik. Sátán nagyon ügyesen ténykedik nap mint nap azon, hogy Isten iránti bizalmatlanságot ébresszen szíveinkben. Ha tudatosan nem védekezünk ellene, sikerrel fog járni.
Pál apostol hitünk megerősítése céljából tanácsolja: „annakokáért mi is, kiket a bizonyságoknak ily nagy fellege vesz körül…” Mi az, hogy annak okáért, és miféle bizonyságokról beszél az apostol? Az annak okáért kifejezés visszautal az előző fejezetre, ahol a hithősökről szóló leírást találjuk. Itt sok-sok ember kitartását, Isten iránti rendíthetetlen bizalmát és engedelmességét láthatjuk, akik az életveszélyes körülmények között és ellenére kitartottak Isten mellett. Pál ezekre mutatva mondja: tartsunk ki mi is! Ők az előttünk járó „bizonyságok”, akik életükkel bizonyították, hogy lehetséges kitartani, hűségesnek maradni Hozzá. A római levélben így beszél erről az apostol: „Mert amelyek régen megírattak, a mi tanulságunkra írattak meg: hogy békességes tűrés által és az írásoknak vigasztalása által reménységünk legyen.” (Róma 15:4)
Ami erőt ad a kitartáshoz, az a hitből fakadó reménység. Amiként a hit hősei, hit által reménykedve tekintettek a jövőbe, mi is csak így tarthatunk ki Krisztus mellett, Sátán kísértéseinek kohójában. Erről a reménységről így olvashatunk: „Hitben haltak meg mindezek, nem nyerve meg az ígéreteket, hanem csak távolról látva és üdvözölve azokat, és vallást tevén arról, hogy idegenek és vándorok a földön” (Zsidók 11:13).
Olvassuk többet a Bibliát, töltsünk több időt az Istennel való beszélgetésben, hogy egyrészt az előttünk járók tapasztalatait látva hitünk meggyőződéssé szilárduljon, másrészt erőt kapjunk Istentől, hogy kitarthassunk a legnehezebb körülmények között is. Adjanak erőt és bátorságot a következő igeversek, hogy félre tudjunk tenni minden akadályt, s kitartással fussuk meg ki-ki a maga küzdőterét: „Ne dobjátok el hát bizodalmatokat, melynek nagy jutalma van. Mert békességes tűrésre van szükségetek, hogy az Isten akaratát cselekedvén, elnyerjétek az ígéretet. Mert még vajmi kevés idő, és aki eljövendő, eljő és nem késik. Az igaz pedig hitből él. És aki meghátrál, abban nem gyönyörködik a lelkem. De mi nem vagyunk meghátrálás emberei, hogy elvesszünk, hanem hitéi, hogy életet nyerjünk.” (Zsidók 10:35-39)
Isten segítsen, hogy ma is győzni tudj életed küzdőterén!
