Az Úr bíztatása
„És most, oh Jákób, így szól az Úr, a te Teremtőd, és a te alkotód, Izráel: Ne félj, mert megváltottalak, neveden hívtalak téged, enyém vagy!”
(Ézsaiás könyve 43. fejezet 1. vers)
Sokan különbséget tesznek az Ószövetségben és az Újszövetségben megnyilvánuló Isten között. Míg az előbbit kegyetlen, bosszúálló Istenként aposztrofálják, addig az evangéliumokban megjelenő Jézus, a megtestesült szeretet. Viszont, aki teljességében szemléli a Szentírást, látnia kell, hogy a Bibliának egy Istene van.
Ézsaiás könyvében, a 39. fejezetben arról olvashatunk, hogy Babilon fogságba viszi majd a népet, és mindenét, amiért hűtlenül megfeledkeztek az Örökkévalóról, amiért emberekben és azok hatalmában, gazdagságában kezdtek bízni.
Ám a próféta az elhurcolás meghirdetése után rögtön elmondja az isteni ígéretet, hogy a fenyítés nem tart örökké. Ebben a részben is arról olvasunk, hogy Isten nem hagyja az övéit bizonytalanságban a jövő tekintetében. Ézsaiás annyira biztos volt a szabadulás ígéretében, hogy már úgy ír arról, mint ami már megtörtént. „Megváltottalak.”, tehát "Ne félj!"
Életünket ma egyre inkább birtokba kívánja venni a csüggedés és a félelem. Jézus szavai, miként az utolsó időben „az emberek elhalnak a félelem miatt és azoknak várása miatt, a mik e föld kerekségére következnek.” (Luk.21:26), még ránk, keresztény emberekre is igaz néha.
Ha olvassuk ezt az Igét, higgyük el, hogy az az Isten, aki megteremtett bennünket, aki naponta formálja az életünket, ma sem hagy magunkra. Mennyei Atyánk, mint földi szüleink, megdorgál, de nem tagad ki a mennyei családból. Néha úgy tűnhet, túl keményen fenyít meg, néha úgy érezzük talán nem figyel ránk eléggé. Vagy, mint kisgyermek korunkban, mikor valami rosszat tettünk, úgy gondoltuk erre bizony nem lesz bocsánat és féltünk bevallani, hogy mit csináltunk.
Az Örökkévaló azonban feltétlen szeretetéről biztosít. Ő nem azért szeret, mert jó, mert tökéletes vagy, hanem azért, mert az Övé vagy. Megváltott téged, az életét adta érted. Azért, hogy vedd észre te is, mit jelentesz Neki.
Nemcsak a nevedet ismeri, hanem egész lényedet, szívedet és lelkedet. Ma úgy szeretne közel kerülni hozzád, ahogy vagy. Ne félj tehát és ne várj arra, míg magadtól jobbá leszel. Engedd most a szívedbe!
„A szeretetben nincsen félelem; sőt a teljes szeretet kiűzi a félelmet, mert a félelem gyötrelemmel jár: a ki pedig fél, nem lett teljessé a szeretetben.Mi szeressük őt; mert ő előbb szeretett minket!” (1 Ján. 4,18-19)
