Isten árnyékában
Egész nap 40 fokhoz közeli hőség volt az udvaron. A családdal bemenekültünk a házba, itt legalább egy kicsit hűvösebb van, mint kint az árnyékban. Eszembe jutnak azok a nyaralások, amikor középkori templomokat, vastag, kőfalú várakat látogattunk meg, és az emlékeimben felidézem a hűvös templomhajókat, a csendet, és azt, ahogyan ezek a hatalmas, elpusztíthatatlannak tűnő épületek védtek a kinti hőségtől — milyen jó lenne most is megpihenni bennük!
A tűző nap melegében az ember két dologra vágyik igazán: a hűsítő árnyékra, és a frissítő, hideg vízre. Nem gondolom, hogy Isten véletlenül azonosítja magát pontosan ezzel a két dologgal: Jézus azt mondja, ő az “élő vizet” kínálja az embernek (János evangéliuma 4. fejezet) amiből, ha iszunk, soha nem szomjazunk meg többé; a mai idézetben pedig Istenről mondja a Zsoltáríró, hogy árnyékot ad a benne bízó ember számára.
Isten pedig mindenkinek, bőségesen ad, mind az árnyékból, mind a hűsítő vízből, amikor:
- Letörtek vagyunk, mint Illés. (A királyok első könyve 19. fejezet) Nem tudjuk hogyan bírjuk ki a következő forrásig. A próféta, nem sokkal azután, hogy az “istenek párbajában” legyőzte a Baal-papokat, ahelyett, hogy erőt nyert volna belőle, valójában pont az ellenkezője történt: az élettől is elment a kedve. Sokszor egy megterhelő feladat után mi is így vagyunk, nem tudjuk, hogyan bírjuk ki a következőt, mikor az energia 100%-át az előző feladatra költöttük.
- Csalódottak vagyunk, mint Jónás. (Jónás próféta könyve 4. fejezet) Jónás kényelmes munkára számított, ehelyett külön fuvarral küldte Isten Ninivébe. Ott megelégedett volna azzal is, hogy látja elégni a város lakóit, de helyette az ő fejét égette a nap. És ha ez még nem lett volna elég, az árnyékot adó tök is elszáradt.
- Fáradtak vagyunk, mint Mózes. (Mózes második könyve 17:8-13) Ha nem is a világ, de az egész nép sorsának terhe nyugodott Mózes vállán, neki pedig minden ereje elfogyott. Ha nincsenek ott a barátai, akiket Istentől kapott, minden elveszik.
- Félünk, mint Dávid. (Zsoltárok könyve 63. fejezet) Izrael leendő királyának minden oka megvolt félni. A jelenlegi király, Saul katonáival együtt üldözi, meg akarja ölni. És ha valamit tudunk a történelemből, az az, hogy ha a hatalom valakit meg akar találni, akkor előbb-utóbb meg is fogja, a hatalom ellen szegülőknek pedig nincs kegyelem. Dávid mégis azt írja: még a fekvőhelyén is Istenre gondol. Miért?
Mert legyen bármilyen is az életünk, legyünk bármennyire letörtek, csalódottak, fáradtak, vagy féljünk bármennyire is, Istennél ott van a megoldás: Illésnek egy korty víz, Jónásnak az üzenet, hogy az árnyék és a kegyelem Istennél van, Mózesnek a barátok támogatása, Dávidnak pedig az Élő Víz ismerete…
"Aki a Felséges rejtekében lakik, a Mindenható árnyékában pihen, az ezt mondhatja az Úrnak: Oltalmam és váram, Istenem, akiben bízom!” Mert ha minden templom, vár, gyülekezet össze is omlik, ha a fák és a tökök elszáradnak, ő akkor is betakar téged szeretetével.
