Ha elfáradtál...

Szerző: -
Hát nem tudod, hát nem hallottad? Örökkévaló Isten az Úr, ő a földkerekség teremtője! Nem fárad el, és nem lankad el, értelme kifürkészhetetlen. Erőt ad a megfáradtnak, és az erőtlent nagyon erőssé teszi. Elfáradnak és ellankadnak az ifjak, még a legkiválóbbak is megbotlanak. De akik az Úrban bíznak, erejük megújul, szárnyra kelnek, mint a sasok, futnak, és nem lankadnak meg, járnak, és nem fáradnak el.
Ésaiás 40.28-31
Miközben erről a nagyon bátorító és sokszor idézett igeszakaszról gondolkodtam, először az jutott eszembe, hogy milyen felszabadító számomra, hogy Isten megérti a gyengeségeimet, elfáradásaimat és nem ítél el miatta. Nem kell úgy tennem, mintha erős lennék, miközben megfáradtam, mert ő nem csak akkor szeret, ha erős vagyok, és jól teljesítek.
Másodszor azon gondolkodtam el, hogy milyen fontos lelki szerepe van annak, hogy az ifjak is elfáradnak, és a legkiválóbbak is megbotlanak. Egyrészt gátat szab az emberi büszkeségnek és dicsekvésnek, másrészt középpontba állítja az isteni közbeavatkozást, segítséget, s így nyilvánvalóvá teszi, kit illet a hála és dicséret.
Végül a figyelmem az ígéretre irányult: Isten, aki az alkotónk, aki soha nem fárad el, egy kiapadhatatlan megújuló erőforrás számunkra. Csupán egy dolgot kér: bízzunk benne. Ez a bizalom jelenti azt, hogy bízzak rá mindent, különösen azt, amibe belefáradtam, de jelenti azt is, hogy bizalomból fakadó döntéseket hozzak, azaz szánjam oda magamat az engedelmességre. A sorrend megértése is fontos: mielőtt megújulna az erőnk, előtte kell a bizalmat gyakorolnunk. S mikor tapasztaltuk, hogy Isten segített, akkor a bizalmunk megerősödik, s a megnövekedett bizalom és átadás újabb megerősítéshez vezet.
Fogadjuk hát el a törékeny és rászoruló voltunkat, s forduljunk ahhoz, akinél az erő forrása van!
Legyen áldott a napod!

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Egy ismerős ismerőse

Szerző: -
Kép
Csak ti Krisztus evangéliumához méltóan viselkedjetek, hogy akár odamegyek és látlak titeket, akár távol vagyok, azt halljam rólatok, hogy megálltok egy Lélekben, egy szívvel, együtt küzdve az evangélium hitéért. Filippibeliekhez írt levél 1:27 Pál apostol nagyon jól ismerte Jézust. Mondhatni jóbarátok voltak, bár kapcsolatuk elég viharosan indult–tudniillik az apostol üldözte Jézus követőit. Mindez akkor változott meg, amikor Krisztus személyesen megjelent és bemutatkozott Pálnak. Pál pedig rájött, hogy ez a Jézus egészen más a valóságban, mint amit ő gondolt róla. Ettől fogva Pál célja az volt, hogy a Római Birodalmat járva minél több emberrel megismertesse új legjobb barátját. Sőt, nem csak megismertetni akarta velük, hanem személyesen bemutatni őt. És ez az, amit gyakran félreértettek az első keresztények, és gyakran mi is félreértünk. A kereszténység nem arról szól, hogy ismerek valakit, aki ismeri Jézust, és én rajta keresztül kapcsolatban vagyok vele. A lényeg az, hogy nekem is ...
További információk

Hívd meg a lelkészed egy sörre!

Szerző: -
Kép
Amit csak szeretnétek, hogy az emberek tegyenek veletek, mindenben ugyanúgy tegyetek ti is velük, mert ezt tanítja a törvény és a próféták. Máté evangéliuma 7:12 Mikor gondolkodtál el rajta, hogy egy bolti eladó vajon hol vásárol? Mikor gondolkodtál rajta, hogy egy orvos kihez fordul ha beteg? Mikor gondolkodtál rajta, hogy egy lelkész kihez fordul, ha lelki problémákkal küzd? Minden évben van egy nap, ami a lelkészekről szól. Az év 364 napjának a lényege, hogy a lelkész "kiszolgálja" a gyülekezetet (fránya fogyasztói társadalom), de egy nap a lelkészekért van, és ez ma van. Ma van a "hívd meg a lelkészed egy sörre" nap. Egy nap, amikor elvileg a lelkészek lesznek azok, akiknek szolgálnak. Az a nap, amikor kivételesen nem ő ad, hanem leülhet egy kényelmes kanapéra, kiöntheti a lelkét és elszürcsölhet egy hideg sört, amit kivételesen nem magának vásárolt. Egyszer a mentorom azt mondta, hogy a lelkész egyetlen eszköze a lelke. Ha az tönkre megy, kimerül, megtörik, akk...
További információk

Mint a villámlás

Szerző: -
Kép
Mert ahogyan a villámlás keletről támad, és ellátszik nyugatig, úgy lesz az Emberfiának az eljövetele is. Máté evangéliuma 24:27 Gyerekkorom legszebb emlékei közé tartoznak a sötét, viharos esték. A fekete felhők közeledtével a házban az összes berendezést kihúztuk a konnektorból, a lámpákat lekapcsoltuk – ha még nem ment el az áram önmagától – és befeküdtünk a szüleink, vagy nagymamánk mellé az ágyba, orrunkig húztuk a paplant és onnan lestünk a feketeségbe. Emlékszem, hogy nagymama ilyenkor minden egyes alkalommal elmondta a jól ismert népi módszert, amivel meg lehet győződni róla, hogy a vihar távolodik, vagy közeledik-e. “Kezdj el számolni a villámlástól, és számolj addig, amíg meg nem hallod a dörgést. Minél hosszabb idő telik el a villámlás és a dörgés között, annál messzebb van a vihar.” Ez egyszerű fizika. A fény gyorsabb, mint a hang, és messzebbre is jut el. Ha elég jó helyen van az ember, akkor sok tíz, akár száz kilométer távolságban becsapó villámokat is láthatunk szabad s...
További információk