Kell egy kis áramszünet
Mikor volt utoljára egy órád magadra? Vagy egy napod? Mikor álltál meg egy hétre? Vagy a hősöknek nem jár pihenő? Mi van az édesanyákkal, akiknek egyszerre kell produkálni a karriert, a háztartást, a gyermeknevelést, a párkapcsolatot és az egészséges életmódot?
Mária és József is küszködött. Próbáltál már várandósan utazni a sivatagban? Szülni megfelelő ellátás nélkül? Majd pár nappal az után, hogy világra hoztál egy gyermeket ismét elgyalogolni a sivatagon keresztül Jeruzsálembe, mert ezt kívánja valami törvény? Rohanás, felelősség, megfelelni vágyás egy óriási elhívásnak. Szavak, amelyeket igazán csak az édesanyák érthetnek.
Képzeld magad elé, ahogy Mária, József és a bébi Jézus elgyötörten, végtelenül fáradtan beesik a templomkapun, hogy megcselekedjék a kötelezőt, bemutassák fiukért az áldozatot. Erre odalép egy elképesztően idős férfi, és szinte érthetetlen szavakat motyog nekik. „Kit érdekel, mit mond a bolond öreg?! Biztos csak a demencia szól belőle. Csak éljük túl ezt a napot.”
Ők valami csoda folytán mégis megálltak, és hallgattak, mert erőt vett rajtuk a csodálkozás.
Csodálkoztak. Rácsodálkoztak a titokra, a valóságra, a bácsira, magukra, egymásra, a gyermekükre, a helyzetre, a hétköznapi gyönyörűségre. Itt és most megtört a rohanó világ átka, mely mindig próbálja elvonni figyelmünket a Valóságról.
Mi történne, ha megállnál egy pillanatra, ha engednéd, hogy erőt vegyen rajtad is a Csoda. Ne hagyd, hogy a rohanó világ elnyomja a csodálkozás örömét! Kell egy kis áramszünet, időnként mindenkinek!
Boldog Anyák Napját!
