Méltó
"Ha pedig mint Atyátokat hívjátok őt segítségül, aki személyválogatás nélkül ítél meg mindenkit cselekedete szerint, szent félelemmel éljetek földi vándorlásotok idején, tudva, hogy nem veszendő dolgokon, ezüstön vagy aranyon váltattatok meg atyáitoktól örökölt hiábavaló életetekből, hanem drága véren, a hibátlan és szeplőtelen Báránynak, Krisztusnak a vérén.”
Péter első levele 1. fejezet 17-19. vers
“Uram, én egész évben méltó akartam lenni hozzád.
Már az év első napján megfogadtam, hogy idén többet fogom olvasni az Igédet, többet imádkozom hozzád és lelkesebben énekelek neked.
Az elmúlt 12 hónapban keményen dolgoztam, túlóráztam; ha valaki megbízott valamivel, elvállaltam, még akkor is, ha nem volt időm vagy energiám rá. Sokszor a szabadnapjaimon is dolgoztam.
A munkahelyen minden erőmet megfeszítve azon voltam, hogy ne keveredjek konfliktusba a kollégákkal, ne szóljak ingerülten; elnyomtam a hevesebb érzelmeket, hogy magatartásom méltó lehessen hozzád.
Bizonyságot tettem rólad a barátaimnak. Otthon próbáltam elég időt tölteni a szeretteimmel. Mindent megtettem azért, hogy tökéletes család lehessünk, és a szomszédok is mind lássák, hogy méltók vagyunk hozzád.
A maradék szabadidőmben misszióztam. Bibliai témájú előadásokra hívtam embereket, könyveket osztottam. Néhányan meg is tértek miattam.
Nagyon elfáradtam, de remélem, kicsit közelebb kerültem ahhoz, hogy igazán méltó lehessek hozzád.”
“Gyermekem, te félreértettél engem. Nem az tesz méltóvá, ha valamit elérsz, ha valamiből többet csinálsz, ha még keményebben dolgozol, feláldozva a kevés maradék energiádat és szabadidődet is.
Pihenj, ha elfáradtál, és tedd azt, amitől jól érzed magad! Hagyj időt magadnak arra, hogy értékelni tudd, amid van!
Ismerd el magad és mások előtt az érzéseidet, hogy ne azok irányítsanak téged! Ha kell, tombolj, csak ne nyomd el azt, aki vagy!
Tanuld meg élvezni a barátaiddal, családoddal töltött időt, és ne a teljesítményre hajts! Ha másokkal találkozol, egyszerűen csak légy ember és ne érezd kényszernek, hogy minden alkalommal engem is megemlíts!
Légy önmagad! Hiszen már az első naptól fogva méltó voltál.
Méltó vagy, mert magamnak alkottalak. Méltó vagy, mert az életemet is odaadtam érted.
Méltó vagy, mert szeretlek.”
