Aki nem ismeri a lehetetlent
„Jézus megkérdezte a fiú apjától: Mióta gyötri ez a betegség? Ő pedig ezt válaszolta: Gyermekkora óta. Gyakran vetette tűzbe is meg vízbe is, hogy elpusztítsa. De ha valamit tehetsz, légy segítségünkre, könyörülj rajtunk! Jézus pedig ezt mondta neki: Ha tehetsz?! Minden lehetséges annak, aki hisz. A fiú apja azonnal felkiáltott: Hiszek! Segíts a hitetlenségemen!”
Rossz dolog betegnek lenni. És most nem is kell, hogy rögtön
egy gyógyíthatatlan kór jusson eszedbe, elég, ha arra gondolsz, mennyire le
tudja dönteni az embert a lábáról egy kiadós nátha, vagy egy gyomorbántalmakkal
járó vírusfertőzés, esetleg egy deréktáji idegbecsípődés, vagy egy törés miatti
több hetes kényszerpihenő.
Ennél is rosszabb, ha a társad, testvéred esetleg a szülőd
betegszik meg. És ami még megrázóbb, ha mindez a gyermekeddel történik. Az ifjú
trónörökös egyik napról a másikra elkap valamilyen betegséget, te pedig minden
csepp erőddel azon vagy, hogy segítsd felépülését. Azt a kis lényt terítették
le a vírusok vagy bacilusok, akit Isten a gondjaidra bízott, akit te tiszta
szívedből szeretsz, nevelsz, óvsz mindentől, amitől csak tudsz. És hiába
mozgatsz meg minden követ, hiába minden erőfeszítésed, a fájdalmát nem tudod
magadra átvenni, és nem tudod megóvni minden tünettől. Gyermeked ott szenved a
szemed láttára, és ez minden fájdalomnál rosszabb.
A mai reggeli igén keresztül Isten üzeni felénk, hogy még
ekkor, tehetetlenségünk kellős közepén is tehetünk valamit. Az Ő kezébe
helyezhetjük szeretett gyermekünket! Nála van a legnagyobb biztonságban.
Hát kapaszkodjunk Isten szerető hívásába, és vigyük elé
imában a gondjainkra bízott csemetéket! Ő gondot visel róluk, és Ő az, Aki
előtt nincs lehetetlen. Ő hatalmasabb nálunk, és neki akkor is száz meg száz
útja van, amikor mi egyet sem látunk már magunk előtt. Ő ma is ugyanazzal a
szeretettel fordul felénk, szülőkhöz, mint azon a bizonyos napon ehhez a
végsőkig elkeseredett és kétségbeesett apához. Ő képes arra, ami túl van a mi
határainkon. Hát higgyünk Benne!
