A neked szánt feladat!
„És mondjátok meg Arkhipposznak: Legyen gondod rá, hogy betöltsed azt a szolgálatot, amelyet átvettél az Úrban!”
Pál levele a kolosséiakhoz 4.fejezet 17.vers
Amikor az ember fiatal olyan sok tervvel indul neki az életnek és ez így van jól. Emlékszem, amikor pályaválasztás előtt álltam, akkor az esküvőszervezőtől egészen az állatorvosig minden szerettem volna lenni. Aztán jött egy tragédia, ami sok mindent átírt és végül egy teljesen más helyen kötöttem ki. A közel múltban egy újabb tragédia ismét felszínre hozta azt a régi álmot és most már azt érzem, hogy valóban az az én utam. Milyen sok évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy erre rájöjjek, hogy tudjam, merre is van az életfeladatom.
Isten minden embert külön, egyedi, személyre szóló feladattal, vagy ha úgy tetszik, küldetéssel látta el! Az életünk folyamán megannyi tapasztalatot gyűjtünk. Megéljük az útkeresést, megismerjük az elszakadást, a valahova tartozást, a kihívások édes ízét és a kudarcok sanyarú hatását is. Mindezek ellenére biztosan tudom, hogy ezek segítenek hozzá, hogy olyan emberek legyünk, akik betölthetik a feladatukat. Mindannyian szolgálunk és mindannyian egy feladattal születtünk. Van, aki a tanításban találta meg magát, van, aki a gyógyításban, van, aki a segítségadásban és olyan is van, aki a művészetben. Olyan sok félék vagyunk és mindenki a saját életútját járja. Hol kisebb, hol nagyobb döccenőkkel, mégis azt gondolom, hogy ezek a döccenők segítenek abban, hogy kiteljesedjen az életünk.
Isten neked is egy csodálatos feladatot szánt! Amikor még csak a gondolatod volt meg, Ő már ismert téged! Még egy napot sem éltél a földön, de Ő már ismerte az összes itt töltött napod. (Zsolt.139:13) Szeret téged és rajtad keresztül akarja bemutatni szeretetét az embereknek. Beszélgess ma vele a feladatodról és ha úgy érzed, hogy nehéz számodra, akkor kérd tőle az erőt és ő felruház az erejével, a bátorságával és minden szükséges kellékkel, ahhoz, hogy betölthesd a szolgálatodat.
Áldott napot!
