Krisztus törvénye szerint
Sokáig végeztem fizikai munkát. Emiatt tudom, hogy milyen a teher. Milyen az, amikor egy nehéz fém keretet kell cipelni és nincs segítség. Pont ezért tudom azt is, milyen az, amikor van segítség. Tudom, hogy mennyivel egyszerűbb az, amikor ketten végezzük a munkát, amikor egymás keze alá dolgozunk.
Pál is jól ismerte ezt a nehézséget. Pál tudja, hogy milyen egyedül cipelni, és milyen megosztani mással a nehézségeinket. Egy fizikai hasonlatot mond, de nem fizikai teherre gondol. Ha elolvassuk, hogy miről is beszél, nem arról van itt szó, hogy valaki látja, hogy a másik egy nehéz cementes vödröt fog, akkor segítsünk neki, bár ez sem rossz dolog, mégsem ez az üzenet.
Pál azt mondja, hogy a másik emberre figyelve éljünk. Ne zárkózzunk be a saját kis világunkba, ahol a saját problémáink, és erősségeink vannak csak előttünk. Lépjünk ki önző életünkből, önző világunkból, és lássuk meg a közösséget, akikkel együtt élünk, és figyeljünk rájuk. Azt mondja, hogy éljünk olyan közösségben, ahol képesek vagyunk másokkal beszélni, ha látjuk a gyengeségeit, és ezt legyünk képesek úgy megbeszélni vele, mint testvér, aki társ a bajban. Olyan emberként, aki ismeri a küzdelmet a bűn ellen, nem úgy mint egy tökéletes lény.
Krisztus törvényét betartani nem egyszemélyes játék. Sőt, nem is olyan verseny, ahol a másikat lenyomva nyerhetsz. Ez egy olyan harc, amit csak csapatban lehet megnyerni. Olyan küzdelem, amit szeretve, szeretettel viszonyulva másokhoz lehet teljesíteni.
Azért vagy a földön, hogy szeress, és szeretve legyél. Tedd aktívan! Hordozd más terhét szeretettel, hogy együtt töltsétek be Krisztus törvényét!
