A boldog ember
Mindenki a boldogságot keresi a világon. Ez így van jól. Van aki a kapcsolataiban, van aki a munkájában, és van aki a hobbijában igyekszik ezt megtalálni. Általában ez hosszabb-rövidebb ideig működik is, de a történet nem ilyen egyszerű.
Mielőtt a boldogság után indulunk, és felforgatjuk életünk minden zugát hogy megtaláljuk, nem árt ha feltesszük a kérdést: Az mégis hogy néz ki? Milyen egyáltalán a boldogság? - Amikor valamit keresünk előnyből indulunk, ha tudjuk mit keresünk. Kezdjük tehát itt. Mi a boldogság?
A Zsoltár írója egy érdekes meghatározást ad nekünk erről: “Boldog aki nem hallgat a rosszra, hanem Isten törvényében gyönyörködik.” Mikor gondoltunk utoljára úgy Isten törvényére, mint egy szép dologra? Mikor volt olyan, hogy nem kereteknek, és korlátoknak fogtuk fel, hanem valami olyannak, ami jó nekem? Ez nem egy egyszerű dolog, gondolhatnánk, hiszen a törvény behatárol, és megfoszt valamitől. Ez első ránézésre igaz is. Azonban gondoljuk most végig kicsit mélyebben az egészet!
Nem csak annyit olvasunk itt, hogy a törvényre szép dologként kell gondolni, hanem hogy kerüljük a rosszat. Ha rossz dolgot teszek, rend szerint annak lesz valami következménye. Általában rövid, vagy hosszú távon, de negatív következménye lesz. Ha jót teszek, akkor viszont azt látjuk, hogy Isten megáldja azt. Nem azt mondja, hogy azonnal minden tökéletes lesz, hanem hogy eljön az idő amikor beérik a termés. Lesz idő amikor a mérleget a jó oldalra billenti. Nem egyszerűen lecsap egy villám, és ott terem egy láda pénz, de nyugodtan fekhetek le aludni, mert a lelkiismeretem tiszta, és az mindent megér.
Lehet hogy nem egyszerű sokszor. Lehet hogy most épp ilyen dilemmával küzdesz, de hidd el nekem ha azt mondom, Isten melletted van, és képes lesz békét adni ha jót teszel.
Én nála keresem a boldogságom. És te?
