Isten kegyelme
Megkereshettek volna, de nem kérdeztek, megtalálhattak volna, de nem kerestek. Itt vagyok, itt vagyok! – mondtam a népnek, amely nem hívta segítségül nevemet.
Amikor Ádám és Éva ettek a tiltott gyümölcsből, akkor tulajdonképpen hátat fordítottak Istennek. Az lett volna a helyénvaló, ha ők gondolkodnak el a tettükön és keresik fel Istent, hogy bocsánatot kérjenek Tőle. Ezzel szemben azt olvassuk a Bibliában, hogy Isten volt az aki felkereste őket, mert ők nemhogy kezdeményeztek volna, de még el is menekülnek Isten elől. Ebben a történetben egy mintát találunk arról, ahogy mi emberek hátat fordítunk az Istennek és arról ahogy Ő viszonyul hozzánk. Az Ószövetségben is találunk több ilyen hasonló példát.
Dávid félrelépett. Hiába tett meg mindent, hogy tettét titokban tartsa, ezzel csak még jobban elszúrta a dolgokat. Egy évig vívódott a lelkiismeret furdalással, nem öntötte ki a szívét Istennek, hanem inkább menekült előle. Így ír erről az időszakról: "Míg hallgattam, kiszáradtak csontjaim, egész nap jajgatnom kellett. Mert éjjel-nappal rám nehezedett kezed, erőm ellankadt, mint a nyári hőségben." (Zsolt 32:3-4) Isten volt az, aki végül megkereste Dávidot. Üzent neki, hiába próbál elrejtőzni előle, úgyis mindenről tud. A megoldás nem abban rejlik, hogy megpróbálja elrejteni bűnét, hanem, hogy megvallja Istennek. Aki takargatja vétkeit, annak nem lesz jó vége, aki pedig megvallja és elhagyja, az irgalmat nyer.
https://abibliamindenkie.hu/uj/PRO/28/#13
