Vigyázni és imádkozni
„Virrasszatok és
imádkozzatok, hogy kísértésbe ne essetek: a lélek ugyan kész, de a test erőtlen.”
Márk szerinti
evangélium 14. fejezet 38. verse
Megvan a baj egy pillanat alatt. Azok, aki sokat utaznak,
hogy egy-egy út során többször is kerülhetünk, akár életveszélyes helyzetbe is.
Csak egy kis gondatlanság és az egész életünket meghatározó eredménye lesz
figyelmetlenségünknek. Tetteinknek következménye van, ezért sem szabad
megszüntessük a kapcsolatunkat Krisztussal.
Ahogy elszunnyadunk, elkezdünk távolodni Krisztustól, és nem
leszünk többé védtelenek. Újra meg kell találnunk a módját, hogy
összeköttetésben legyünk.
A virrasztás és az imádkozás összetartozó fogalmak. Nem elég
csak virrasztani, nyalogatni a sebeinket, ki kell fejeznünk a szavainkkal,
imánkkal, hogy készek vagyunk átengedni a kormánykereket Krisztusnak.
Sokat utazom, de csak kevés embernél érzem azt, hogy
biztonságban vagyok. Krisztus az, aki mellett minden helyzetben azt tudom
mondani: igen, itt minden rendben van, ennél jobban én sem tudnám csinálni.
A mai reggeli szöveg annak a történetnek a része, amikor
Jézus a Gecsemáné kertben néhány tanítvánnyal együtt imádkozni mennek. Ő egy
kicsit arrébb keresi az Urat, a tanítványok pedig együtt maradnak, és úgy kéri
őket a Mester, hogy imádkozzanak, de nem teszik, hanem egyszerűen elalszanak.
kétszer is felébreszti őket, de harmadjára is visszaszenderednek. A Mester
annyit kért a tanítványoktól is, amit tőlünk is kér: bízd az életed vezetését
Krisztusra!
