Jabéc segítségül hívta Izráel Istenét, és ezt mondta: Bárcsak nagyon megáldanál engem, és kiszélesítenéd határomat, velem lennél, és megoltalmaznál a bajtól, hogy ne érjen fájdalom! És megadta neki Isten, amit kért. Krónikák első könyve 4:10 Bárcsak nagyon megáldanál engem és sokkal többet adnál nekem, mint amit kérni merek tőled! Bárcsak nagyon megáldanál engem anyagi javakkal úgy, hogy soha ne kelljen aggódnom a pénz miatt, és olyan életkörülmények között élhessek, amilyet csak elképzelek magamnak! Bárcsak nagyon megáldanál engem olyan egészséggel, hogy soha ne kelljen orvoshoz járnom, gyógyszert szednem, de még csak szemüveget sem hordanom! Bárcsak nagyon megáldanál engem olyan hosszú élettel, hogy még ükunokáimat is lássam felnőni! Bárcsak nagyon megáldanál engem olyan békével és biztonsággal, hogy minden napomat a lehető legnagyobb nyugalomban élvezhessem! Bárcsak nagyon megáldanál engem olyan sok családtaggal és baráttal, hogy soha többé ne kelljen egyedül éreznem magam! Bár...
„Állhatatosságotokkal nyeritek meg majd a lelketeket.” Lukács evangéliuma 21:19 Az egyik kedvenc filmem, A Gyűrűk Ura - A király visszatér jelenete jutott eszembe, miután elolvastam ezt az igét. Aragorn egy végső ütközetbe vezeti az emberek egyesült seregét a gonosz Sauron ellen Mordor kapujához, egy utolsó segítséget nyújtva a Végzet-hegye felé igyekvő Frodónak, hogy elpusztíthassa az Egy Gyűrűt, a hatalom gyűrűjét. Az ellenséghez képest az emberek egy maroknyian vannak csak. A katonák szemében félelem ül. És ekkor megszólal a Vezér. „Álljátok a sarat! Ne engedjetek! Gondor fiai s Rohanéi, testvéreim! Látom a szemetekben ugyanazt a félelmet, mely engem is környékez. Eljöhet a nap, mikor a bátorság elhagy minket, mikor cserbenhagyjuk barátainkat, felbontjuk szövetségünket, de ez nem az a nap! A farkasok órájának, mikor a pajzsok széttörnek, s az emberek kora széthullik, még nem jött el a napja! Mert ma harcolunk! Mindazért, ami számotokra kedves ezen a földön, küzdjet...
Szívleld meg az intést, és hallgass az okos beszédre! Példabeszédek könyve 23. fejezet 12. vers Az ember igyekszik elkerülni a szégyent, legyen szó az élet bármely területéről. Ezért háborodunk fel, ha a szomszéd átkopog, hogy hangos a TV, ezért esik rosszul, ha az óvodából azt a hírt kapjuk, hogy a gyermekünk meghúzta egy társa haját és ezért olyan nehéz segítséget kérni a boltban, ha nem találjuk, amit keresünk. Nem szeretjük, ha emlékeztetnek rá, hogy mi is követhetünk el hibákat, a mi gyermekünk sem tökéletes és nem vagyunk minden ismeret birtokában. A kritikát is ezért olyan nehéz sokszor elfogadni. Hiába érkezik a legjobb helyről, a legjobb szándékkal, azt, hogy valamit nem jól csináltunk, vagy nem figyeltünk oda eléggé, nagyon nehéz mosollyal hallgatni. Pedig mi a baj vele? A másik ember tanácsain, javaslatain, kritikáin keresztül tudunk jobbá válni, legközelebb helyesebben dönteni. A Példabeszédek könyve a bölcsesség könyve. Olyan tanácsok vannak benne, amik közül sok (ha nem i...