Újra látni
Mit kívánsz, mit tegyek veled? Ő így szólt: Uram, hogy újra
lássak. Jézus ezt mondta neki: Láss! A hited megtartott.
Valaha láttam. Láttam az emberek mosolyát, a párába borult
folyót a felkelő nap derengő fényében. Láttam, ahogy hullanak a fákról a
sárgás-vöröses falevelek, és táncot járnak az őszi szélben. Láttam a hófödte
hegycsúcsot, a rianást, ahogy végigszalad a befagyott tó jegén. Madarak reptét,
pillangók libbenő szárnyát, sárgálló búzamezőket, tarka réteket.
Láttam az aggodalmat, a félelmet, a kételyt és a reményt az
emberek szemében. Láttam, milyen a szerelem, hogyan sajog az árulás, és milyen
a büszkeség egy anya arcán, aki gyermeke első lépteiben gyönyörködik. Láttam,
milyen a fájdalom és a kiábrándultság, és hidd el, láttam az örömöt is.
Felismertem ezer közül. Láttam a célomat, a terveimet és a hozzájuk vezető út
első néhány lépését.
De most minden homályba veszett, nincs már különbség a
színek között. Nincsenek arcok, fény és árnyék, csak az állandó bizonytalanság.
Az Ő arcát is elmosta a szűnni nem akaró sötétség.
Mindennél jobban szeretnék újra látni. Látni apám szeme
csillogását, anyám ősz hajszálait, az eső után a szivárványt, az elfogadó
szeretetet, barátom felém nyújtott kezét.
Hiszem, hogy neki van hatalma erre. Tudom, hogy beteljesítheti
életem legnagyobb vágyát, sőt, még ennél is többet tehet. Nemcsak újra, hanem
igazán láthatok. Láthatom az Ő arcát a mások áltat ráaggatott maszkok nélkül, kitartó
kegyelmét, mely képes ezerszer is megbocsátani. Láthatom újra a színeket, az esőfelhők
mögül előtörő nap sugarait, a teremtett világ csodáit. Láthatom, ahogy két
ember szereti és nem gyűlöli egymást, és mernek egymásra támaszkodni. Láthatom
Isten munkáját gyermekei életében, hogy minden kihívás és nehézség és szenvedés
ellenére mégiscsak szép ez az élet.
Hiszek Benne, hogy meggyógyulhatok.
