Elég néked...
De ő ezt mondta nekem: Elég neked az én kegyelmem, mert az én erőm
erőtlenség által ér célhoz. Legszívesebben tehát az erőtlenségeimmel
dicsekszem, hogy Krisztus ereje lakozzék bennem.
Vannak reggelek, amikor erősnek érezzük magunkat, tele tervekkel és reménnyel. Máskor azonban úgy ébredünk, hogy szívünk terheket hordoz, testünk fáradt, és előttünk állnak olyan feladatok, amelyek meghaladják erőnket.
Pál apostol is ismert ilyen érzéseket. Bár Isten hatalmasan használta őt, volt egy „tövis” az életében, amelytől többször kérte az Urat, hogy szabadítsa meg. Isten válasza azonban nem a probléma azonnali eltávolítása volt, hanem egy ígéret: „Elég neked az én kegyelmem.”
Milyen különös válasz! Mi gyakran azt szeretnénk, hogy Isten vegye el a nehézséget. Ő azonban sokszor valami még értékesebbet ad: a jelenlétét, kegyelmét és erejét a próba közepette.
A világ azt tanítja, hogy az erő a függetlenségben és az önbizalomban rejlik. Krisztus azonban azt mutatja, hogy az igazi erő akkor jelenik meg, amikor felismerjük saját gyengeségünket, és teljesen rá támaszkodunk. Amikor elfogynak emberi erőforrásaink, Isten ereje különleges módon nyilvánulhat meg.
Talán ma is van valami, ami miatt aggódsz. Lehet egy családi probléma, egészségi gond, munkahelyi kihívás vagy lelki küzdelem. Isten ma nem feltétlenül azt ígéri, hogy minden nehézség azonnal megszűnik. Azt ígéri, hogy az Ő kegyelme elegendő lesz minden lépéshez.
Ne a saját erődet méricskéld ma reggel, hanem Krisztus erejét szemléld. Az Ő kegyelme tegnap is elegendő volt, ma is elegendő, és holnap is elegendő lesz.
Áldott napot!
