Szövetségben Istennel
Ne félj, mert nem vallasz szégyent, ne pironkodj, mert nem ér gyalázat! Ifjúkorod szégyenét is elfelejted, özvegységed gyalázatára többé nem emlékezel. Mert aki alkotott, az a férjed, akinek Seregek Ura a neve, és aki megváltott, az Izráel Szentje, akit az egész föld Istenének hívnak.
Ézsaiás próféta ezekkel a szavakkal egy megtört, csalódott néphez szól. Izráel átélte a bűn következményeit, a fogságot, a szégyent és az elhagyatottság érzését. Isten azonban nem a múlt sebeire irányítja a figyelmüket, hanem a jövő reménységére.
A „Ne félj!” felszólítás azért hangzik el, mert Isten nem mondott le népéről. Ő nemcsak Teremtő, hanem szerető Szabadító is. A házasság képe mély, hűséges szövetséget fejez ki: még ha az ember hűtlenné is vált, Isten szeretete nem fogy el. Ő kész helyreállítani a kapcsolatot.
Ez az ígéret ma is bátorít. Talán hordozzuk múltunk hibáit, kudarcait vagy szégyenét. Krisztusban azonban Isten nem a múltunk alapján tekint ránk, hanem a megváltás lehetősége szerint. Aki hozzá fordul, annak nem kell a múlt foglyának maradnia.
Ne engedd, hogy a múlt szégyene meghatározza a jelenedet! A te Teremtőd egyben a te Megváltód is. Ő hűséges marad, és képes új reménységet, új kezdetet adni.
Áldott napot!
