Ne csak mondd, mutasd is!
Kicsoda bölcs és értelmes közöttetek? Mutassa meg a magatartásával, hogy mindent bölcs szelídséggel tesz!
Egy alkalommal vizsgálatra érkeztem egy magánrendelő várótermébe. Még soha nem jártam ebben az épületben, igazán a rendszert sem ismertem, csak azt tudtam, hogy jó helyen járok – a bejárati ajtó felett láttam a rendelő nevét – illetve hogy az időpont is rendben van. Ahogy beléptem a váróterembe, rögtön meg is láttam a bejárati ajtóval szemben lévő recepciós pultot, recepciós munkatárs azonban nem ült mögötte, mint ahogy a környékén se láttam senkit, akitől megkérdezhettem volna, hogy merre találom a keresett rendelőt.
Ebben a pillanatban a folyosón megláttam néhány személyt. Éppen egy orvosi szobából léptek ki, és a hozzám legközelebb lévő hölgyön fehér, köpeny szerű ruha volt. Rögtön tudtam, hogy a rendelőben dolgozik, hiszen mi másért lehetett rajta a köpeny, így hát közelebb léptem hozzá és megszólítottam.
Már az első mondatom közben furcsán kezdett viselkedni, mintha nem igazán akarna válaszolni nekem, és hamar ki is derült, hogy miért. A kisebb embercsoport legvégéről rögtön kilépett egy rózsaszín köpenybe öltözött személy, aki összeráncolt homlokkal szegezte nekem: valójában ő az, aki itt dolgozik, nem a kedves páciens, akit az imént leszólítottam. Ezek után már egyértelmű volt a kép: az itt dolgozók nem fehér, hanem rózsaszín köpenyt viselnek. Így már nekem is könnyebb volt megtalálni az utamat és a vizsgálat is gond nélkül lezajlott. (Az eredmények is jók lettek.)
Jakab ennek a történetnek pontosan az ellenkezőjéről beszél, amikor a mai szakaszt leírja. Azt mondja, hogy aki bölcsnek és szelídnek mondja magát, az viselkedjen is úgy! Úgy, ahogyan a recepciós is viselkedjen recepciósként, az orvos is orvosként, úgy viselkedjen keresztyéni módon a keresztyén ember. Nem kifogás az, hogy "ő ilyen"! Ha az az "ilyen" nem szelíd és bölcs az életében, akkor ott valami nagyon nincs rendben! A gyakorlatban mutasd meg, hogy milyen vagy valójában, ne csak a szavaiddal!
