Mennyei iránytű

Szerző: -
A felülről való bölcsesség először is tiszta, azután békeszerető, méltányos, engedékeny, irgalommal és jó gyümölcsökkel teljes, nem részrehajló és nem képmutató.

Miközben ezt a bibliaverset olvastam, eszembe jutott Radnóti Miklós Töredék című verse: 
“...míg balhitekben hitt s tajtékzott téveteg, 
befonták életét vad kényszerképzetek… 
mikor besúgni érdem volt s a gyilkos, 
az áruló, a rabló volt a hős… 
mikor ki szót emelt, az bujhatott, 
s rághatta szégyenében ökleit…” 

Milyen könnyen eltorzul a látásmódunk, az értékrendünk! Jakab szavai olyanok, mint a tiszta hang a sok hamis hang között, vagy az iránytű, amely megbízhatóan jelzi, merre van Észak. Ha ezekre a vonásokra figyelünk: tisztaság, békeszeretet, méltányosság, Isten iránti engedelmesség, irgalmasság, pártatlanság, őszinteség, akkor felismerhetjük, eldönthetjük, honnan vagy kitől érkezik egy-egy késztetés. Milyen nagy szükségünk van arra, hogy az ítélőképességünket fejlesszük!Legyen áldott a napod!



Oly korban éltem én e földön,
mikor az ember úgy elaljasult,
hogy önként, kéjjel ölt, nemcsak parancsra,
s míg balhitekben hitt s tajtékzott téveteg,
befonták életét vad kényszerképzetek.

Oly korban éltem én e földön,
mikor besúgni érdem volt s a gyilkos,
az áruló, a rabló volt a hős, –
s ki néma volt netán s csak lelkesedni rest,
már azt is gyűlölték, akár a pestisest.

Oly korban éltem én e földön,
mikor ki szót emelt, az bujhatott,
s rághatta szégyenében ökleit, –
az ország megvadult s egy rémes végzeten
vigyorgott vértől és mocsoktól részegen.

Oly korban éltem én e földön,
mikor gyermeknek átok volt az anyja,
s az asszony boldog volt, ha elvetélt,
az élő írigylé a férges síri holtat,
míg habzott asztalán a sűrű méregoldat.
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
Oly korban éltem én e földön,
mikor a költő is csak hallgatott,
és várta, hogy talán megszólal ujra –
mert méltó átkot itt úgysem mondhatna más, –
a rettentő szavak tudósa, Ésaiás.
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 
1944. május 19.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Jabéc imája

Szerző: -
Kép
Jabéc segítségül hívta Izráel Istenét, és ezt mondta: Bárcsak nagyon megáldanál engem, és kiszélesítenéd határomat, velem lennél, és megoltalmaznál a bajtól, hogy ne érjen fájdalom! És megadta neki Isten, amit kért. Krónikák első könyve 4:10 Bárcsak nagyon megáldanál engem és sokkal többet adnál nekem, mint amit kérni merek tőled!  Bárcsak nagyon megáldanál engem anyagi javakkal úgy, hogy soha ne kelljen aggódnom a pénz miatt, és olyan életkörülmények között élhessek, amilyet csak elképzelek magamnak! Bárcsak nagyon megáldanál engem olyan egészséggel, hogy soha ne kelljen orvoshoz járnom, gyógyszert szednem, de még csak szemüveget sem hordanom! Bárcsak nagyon megáldanál engem olyan hosszú élettel, hogy még ükunokáimat is lássam felnőni! Bárcsak nagyon megáldanál engem olyan békével és biztonsággal, hogy minden napomat a lehető legnagyobb nyugalomban élvezhessem! Bárcsak nagyon megáldanál engem olyan sok családtaggal és baráttal, hogy soha többé ne kelljen egyedül éreznem magam! Bár...
További információk

Ez nem az a nap!

Szerző: -
Kép
„Állhatatosságotokkal nyeritek meg majd a lelketeket.” Lukács evangéliuma 21:19  Az egyik kedvenc filmem, A Gyűrűk Ura - A király visszatér jelenete jutott eszembe, miután elolvastam ezt az igét. Aragorn egy végső ütközetbe vezeti az emberek egyesült seregét a gonosz Sauron ellen Mordor kapujához, egy utolsó segítséget nyújtva a Végzet-hegye felé igyekvő Frodónak, hogy elpusztíthassa az Egy Gyűrűt, a hatalom gyűrűjét. Az ellenséghez képest az emberek egy maroknyian vannak csak. A katonák szemében félelem ül. És ekkor megszólal a Vezér. „Álljátok a sarat! Ne engedjetek! Gondor fiai s Rohanéi, testvéreim! Látom a szemetekben ugyanazt a félelmet, mely engem is környékez. Eljöhet a nap, mikor a bátorság elhagy minket, mikor cserbenhagyjuk barátainkat, felbontjuk szövetségünket, de ez nem az a nap! A farkasok órájának, mikor a pajzsok széttörnek, s az emberek kora széthullik, még nem jött el a napja! Mert ma harcolunk! Mindazért, ami számotokra kedves ezen a földön, küzdjet...
További információk

Egy tánc az esőben

Szerző: -
Kép
Örvendj, egész föld, az Istennek! Zengjétek dicső nevét, dicsérjétek dicsőségét! Zsoltárok 66:1–2 Tavaly nyáron elkapott a futózápor. Habár a sötét fellegekből lehetett volna következtetni, hogy mi vár a balatoni mólón sétáló emberekre, erre senki nem számított. Egy pillanat alatt mindenki bőrig ázott. Mondanom sem kell: futottunk. Nem sokat láttam, azonban azt észrevettem, hogy az épület mellett, ami felé fedezékért futottam, egy pár az esőben táncolt. El tudod képzelni, hogy valaki egy vihar kellős közepén táncra perdül? Hogy valaki örömöt talál ott, ahol mások csak káoszt és fájdalmat? A Zsoltárok 66:1-2 épp ezt kéri: „Örvendj, egész föld!” – de miért? Hogyan örülhetnénk egy olyan világban, ami tele van szenvedéssel, küzdelmekkel? Ez nem naivitás? A zsoltáros nem élt buborékban. Izrael történelme tele volt fájdalommal, vereségekkel, száműzetéssel. A környező népek gúnyolták, a világ igazságtalanságai nyomasztották őket. És mégis, a zsoltár azt írja: „Örvendj, egész föld!” Ez nem a ...
További információk