Maradj éber!
Mert amiképpen azokban a napokban, az
özönvíz előtt, ettek, ittak, házasodtak és férjhez mentek egészen addig a
napig, amelyen Nóé bement a bárkába, és semmit sem sejtettek, míg el nem jött az özönvíz, és
mindnyájukat el nem sodorta, úgy lesz az Emberfiának eljövetele is.
Van egy reggeli szokásom, ami nélkül- főleg a tavasztól őszig tartó időszakban- nem indulhat el a reggel: az első utam a bejárati ajtóhoz vezet, kinyitom, kilépek az ajtó elé és veszek egy jó mély levegőt. Néha megállok és még ott kint hálát adok azért, hogy kaptam egy újabb napot. E néhány perc után pedig beindul az igazi mókuskerék, amikor már automatizáltan mennek a feladatok és már néhány órával odébb tartok fejben, a testemhez képest. És így lassan eltelik a nap és az egyetlen nyugodt pillanatom az a reggeli levegővétel volt. Lehetne ezt máshogy is csinálni?
Az Ige ma reggel egy apró, de annál fontosabb figyelmeztetést ad: ne vesszünk el a mindennapok sűrűjében. Jézus példaként említi Noét és azt az időszakot, amikor úgy történt meg egy mindent megváltoztató esemény, hogy az emberek figyelmen kívül hagyták azt. Megélték az éveket, az ünnepeket, a családi eseményeket, az örömöket, a gyászt és közben suhant mellettük az idő, amely egy fontos esemény felé közelített.
A probléma nem az volt, hogy ettek vagy házasodtak. Hanem az, hogy nem vették észre. A lelki vakság volt az igazi veszély. Noé prédikált, a bárka épült – Isten kegyelme látható volt, mégis figyelmen kívül hagyták.Ez a kép ma is él. A világ zajos, gyors és figyelemelterelő. Könnyű elveszíteni a lelki éberséget, miközben minden másra jut időnk. Jézus arra hív, hogy ne csak éljünk – hanem ébren éljünk.Noé példája ma is beszél: ő hitt akkor is, amikor mások nem látták az okát. Engedelmeskedett, amikor még nem volt eső. Kitartott, amikor mindenki más közömbös volt. Az ő élete egy csendes, de erőteljes felhívás: készülj, mert Isten ígéretei valóságosak.
Ne hagyd, hogy a hétköznapok elaltassák a lelkedet. Amit ma teszel, azt örökkévaló perspektívából is számít, ezért maradj éber.
Áldott napot!
