Találkozás Jézussal
A király így felel majd nekik: Bizony mondom nektek, valahányszor megtettétek ezeket akár csak eggyel is az én legkisebb testvéreim közül, velem tettétek meg.
Jézus tanítványai mesterük követése során szinte minden nap találkoztak Jézussal. Beszélhettek vele, érinthették őt. Számukra a várva várt Messiással való találkozás egyszerre volt hétköznapi, de minden alkalommal különleges is.
De nem csak őket érte ez a megtiszteltetés. Bárki, aki Messiásként tekintett rá, egy meghitt, szent, Istennel való találkozást élhetett át. Gondoljunk csak a számtalan beteg szenvedőre, akiknek ő jelentette a gyógyulást, azokra a gyászolókra, akiknek vigasztaló szavakat mondott, de akár azokra a farizeusokra, papokra, akik megláttak valamit az ő mennyei származásából.
Jézus tudta, hogy már nem sokáig lesz a földön, így egy alkalommal, amikor tanítványai a világ végéről kérdezték őt, példázatot mondott nekik. A példázatban szereplő emberek mind visszavárták Jézust. Úgy vártak erre a találkozásra, mint életük legkülönlegesebb, legszentebb isten-élményére.
A történet szerint azonban, amikor a korszak végén visszatér a Messiás, és a szereplők ujjongva örülnek neki, Krisztus két csoportra osztja őket, és a várakozók egyik felét megrója: "vártátok a velem való nagy találkozást, egész életetekben erre készültetek, elterveztétek, mit fogtok majd mondani, hogyan tiszteltek majd engem, de nem fogadom el tőletek ezt a hódolatot."
A csoport megrökönyödve hallgat. Miért nem örül nekik a Mester, miért nem fogadja el tiszteletüket? És Jézus válaszol: "amíg életetekben bárkinek—a legkisebbnek, a legszegényebbnek, a legelviselhetetlenebbnek—nem adtátok meg azt a tiszteletet, figyelmet, amely szerintetek nekem járna, akkor én sem fogadom el azt."
A tanítványok előtt Jézus erőteljes vallomást tett: vallomása szerint minden egyes ember egyenértékű vele. Nem tartja magát többnek vagy jobbnak mint közülünk egy a legkisebbek, legszerencsétlenebbek, legelesettebbek közül.
Jézus mennybenetele után ez különleges lehetőséget jelentett a tanítványok számára, és a mi számunra is. Amíg várjuk a Jézussal való találkozást, ne felejtsük el az embereket, akikkel Mesterünk azonosítja magát. Sőt, a példázat lényege még ennél is tovább megy. A mai napon minden egyes találkozásunkat tekintsük isten-élménynek, szent pillanatnak, amelyen keresztül magát Jézust láthatjuk, és őt tisztelhetjük meg!
