„Próbálj meg lazítani…”
Egészen biztosak vagyunk benne, hogy minden összedolgozik azoknak a javára, akik Istent szeretik — akiket ő a saját terve szerint elhívott.
Róma 8:28 (EFO)
1919 a magyar történelem egyik legválságosabb éve volt, melyet a Károlyi-féle népköztársaság bukása, a 133 napos Tanácsköztársaság (proletárdiktatúra), a román megszállás, majd a fehérterror jellemzett.
Ekkor készült Kisfaludy Strobl Zsigmond íjász szobra, amelyet először a Margitszigeten, majd 1929-től a Műjégpálya előtt állítottak fel. (https://www.kozterkep.hu/1085/ijasz-szobor)
Talán erről az íjászról énekel Hofi Géza, amikor azt kéri tőle, hogy ne feszítse túl az íját, mert „kell egy kis áramszünet…”, ill. ő is és mi is próbáljunk meg lazítani. (https://www.youtube.com/watch?v=VAT6fzfqLpc)
Az energiatakarékosság világnapján az Ige pedig azt üzeni, hogy „minden a javunkra van…”. Mikor? Ha megpróbálunk lazítani, és a „tenni” helyett a „lenni” lesz a hangsúlyos.
Persze ez nem ágyban fekvést jelent, hanem komoly odafigyelést, tusakodást, kérést. Isten szabad akaratot adott, és ezt Ő tiszteletben tartja. Ha nem kérjük, akkor Ő nem tör be, nem adja. De ha kérjük, akkor olyan folyamatok indulnak be bennünk, körülöttünk, amelyek mindent megmozgatnak értünk.
És a folyamatok mögött egy isteni személy áll: maga a Szentlélek.
Ő dolgozik a mennyben (Róm. 8:26.) és a Földön (Róma 8:27.). És végül ez a kétirányú munka „összedolgozik” értem, és ez a javamat szolgálja
Ámen
