Agyag és tükör
Uram, atyánk vagy te mégis! Mi vagyunk az agyag, te a mi formálónk, kezed alkotásai vagyunk mindannyian.
A Biblia képei gyakran állítanak tükröt elénk. Az persze mindig kérdés, hogy mit teszünk egy-egy tükörrel. Letakarjuk, futólag belepillantunk, esetleg összetörjük, mert nem tetszik, amit mutat?
Mit mondok, amikor a döntéseim negatív következményeivel szembesülök? (vö. Ézsaiás könyve 64:4-6) Arra gondolok, hogy Isten nem szeret, vagy szembe nézek a személyes felelősségemmel és változtatok? Azt mondom Istennek. hogy “hagyj békén”, vagy azt, hogy "segíts, mert hozzád ragaszkodom"?
Formálható agyag vagyok-e Isten kezében, vagy én jobban tudom, hogy Neki mit kellene tennie? (vö. Ézsaiás könyve 29:16, 45:9) Milyen minőségben és milyen mértékben vagyok elérhető számára? Mekkora változásokat tudok elfogadni? Rugalmasan alakítható vagyok vagy már kiszáradtam, és csak összetörni lehet? Egyáltalán ki vagy mi tud formáló hatással lenni rám? Milyenné váltam az évek alatt? Kit vagy mit tükröz az életem? Szeretem és szerethető az, akivé formálódtam? Isten dicsőségére alakulok? (vö. Pál Thesszalonikaiakhoz írt második levele 1.10-12)
Mit teszel ma ezzel a tükörrel? Elidőzöl egy kicsit ezeknél a kérdéseknél?
Legyen áldott a napod!
