A megfelelő mód
Példabeszédek könyve 22. fejezet 6. verse
155 évvel ezelőtt született Maria Montessori orvos és pedagógus, aki azon kívül, hogy nő létére először szerzett kitűnő orvosi diplomát hazájában, létrehozott egy róla elnevezett nevelési módszert is, ami a gyermeket állítja a középpontba. Milyen különleges dolog, hogy erre jó sokat kellett várnunk ahhoz képest, hogy a Szentírás már régóta elén helyezi ezt az alapelvet.
A hitre nevelés, minden keresztény család, iskola, hitoktató célja is. Leginkább azért, mert a hit megtapasztalására szeretnénk elvezetni gyermekeinket és boldog életet szeretnénk nekik. Épp ezért nem mindegy, hogy nevelésükben milyen módszert használunk. Nem mindegy, hogy a középpontban az ismeret átadás szempontjából a büntetés jutalmazás, vagy maga a gyermek áll.
A montessori módszer lényege a következő:
- A gyermekközpontú tanulás és oktatás, ami figyelembe veszi a gyermek önálló személyiségét, annak képességeit és leginkább törekedik arra, hogy a tanuló a saját tempójában a saját érdeklődési körének megfelelően tanuljon.
- Az önállóságra, függetlenségre nevelés. Vagyis az, hogy a gyermek, miközben felfedezi a körülötte levő világot, arról önálló véleményt tudjon alkotni. Ez az önállóság növeli a gyermek önbizalmát, önértékelésére és további életére is később pozitív hatással van.
- A gyermekek számára olyan tanulási teret teremt az otthonában, az iskolában, ami leginkább megfelel arra, hogy ott megszerezhesse a szükséges tudást.
- Tapasztalatszerzés útján tanít, így előtérbe helyezi a gyakorlat általi ismeretszerzést, vagyis a használhatóságot.
- Különböző korosztályokat egyszerre nevel és elősegíti a kortárssegítő szolgálatot. Így az idősebbek felfedezik a vezetés, példaadás örömét, míg a fiatalabbak ösztönözve vannak arra, hogy idővel ők is tovább adják tudásukat.
A keresztény kultúrában, a nevelés középpontjában gyakran a tan áll, amit át akarok adni a gyermek számára és nem az, hogy miként tudom az Isten szeretetét leginkább elültetni annak szívében. Ha arra koncentrálunk, hogy ezt és ezt minden gyermeknek most meg kell tanulnia, és nem arra, hogy azt, ami jó minden gyermek megértse, elsajátítsa, magáénak vallja, akkor rossz úton járunk. Salamon arra irányítja a figyelmünket, hogy ismerjük meg azt az adott gyermeket! Lássuk meg ki ő és hogyan tanítható! Mi az ami érdekli és azon keresztül hogyan tudom őt közelebb vezetni Istenhez.
Egyik, számomra kedves Montessori idézettel szeretném zárni:
„A tanító leggyakrabban azért parancsol, mert ő az erős, és azért követel engedelmességet a gyermektől, mert az gyenge. Pedig a felnőttnek szerető és avatott vezetőként kellene mutatkoznia a gyermek előtt, aki végigsegíti őt a mennyei birodalomba vezető úton.”
