"Aki elkezdte...az el is végzi..."
„Ha én gazdag lennék…” énekli a „Hegedüs a háztetőn”. Ezzel a gondolattal kezdődött előző elmélkedésem (2025.10.03.) Most, amikor a szegénység elleni küzdelem világnapja van, az ember valami ilyet szeretne olvasni. De, ha mi keresztények, vagy bármilyen szervezet, mozgalom a szegénység elleni küzdelem világnapján azt tűzzük ki zászlónkra, hogy „Majd mi megoldjuk ezt a problémát!”; az céltévesztés. Dickens híres regényében „Scrooge” a főszereplő egy szegény gazdag volt. Nem voltak barátai, nem volt senkije. Bob Cratchit - az alul fizetett hivatalnok – viszont minden szegénysége ellenére (még a gyász ellenére is) gazdag volt. Boldog volt. Isten, amikor elhívja népét; a sok-sok törvény közepette gondoskodik a jövevényről, gondoskodik a szegényekről és az árvákról is.
Keresztényként fontos odafigyelni először a gyülekezet szegényeire, majd ahogy erőnkből telik, a környezetünkben élő szegényekre. De el kell mondanom (mint, aki volt szegény is), hogy keresztény meggyőződésem az, hogy a szegénység nagy világ problémáját nem tudjuk megoldani. Azt azonban hatalmas dolog megtapasztalni, hogy „Éppen ezért meg vagyok győződve arról, hogy aki elkezdte bennetek a jó munkát, elvégzi Krisztus Jézus napjára.” (Fil 1:6). Mert lehetsz szegény gazdagon és lehetsz gazdag szegényen is! Otthont, pénzt, élelmet nem mindig tudunk adni; de lelki otthont, pénzt és élelmet igen.
