Ez egy különleges nap!
Néhány évvel ezelőtt sok fájdalmas eseményt tapasztaltam
meg. Az egyik legfájdalmasabb a halállal való közeli „találkozásom” volt. Egy
olyan embert vesztettem el, akinek élete, jelleme, lelke példaként áll előttem.
Akkor ott, valami mélyen összetört. Az élet természetesen ment tovább és a
gyász, mint azt sokan tudják, nem múlik el, csak körül öleli az élet. A napok,
a hónapok teltek és bár nem egy szülőmtől vettem búcsút, de a vérem volt, egy
darab voltam belőle és ez a darab már nincs.
Nagyon nehéz dolog egy fájdalmas helyzetben talpon maradni. Senki
nem készít fel bennünket a nehéz időszakokra,
az elválásra, a magányra, az egyedüllétre vagy az addig biztosnak hitt
pont elvesztésére. Azt hiszem, hogy az ilyen helyzetek teszik az embereket
szorongóvá, depresszívvé és elszigetelté. Félünk az elválástól, ezért nem
kötődünk. Félünk a dolgok változásától, ezért leredukáljuk a bennünket érő
ingereket. Félünk saját magunktól, hogy vajon hogyan fogunk át- és túlélni. És
elfelejtünk bízni. Oh, de sokszor elfelejtek én is bízni…
Isten ma azt üzeni neked és nekem is, hogy ez a mai nap az
öröm, a hála és a boldogság napja. Közhely, de ez a nap nem fog újra eljönni.
Nem fogod ugyanazokat a helyzeteket holnap is megtapasztalni és nem fogsz
ugyanazokkal az emberekkel találkozni. A mai nap egy soha vissza nem térő
alkalom, ezért használd ki! Légy részese ennek a napnak, ne csak mint túlélő,
hanem mint résztvevő. Annyi mindent tehetsz magadért, a környezetedért, a
szeretteidért. Ne engedd elszállni ezeket az alkalmakat.
A nehéz napok ideid-óráig tartanak, aztán lassan visszatér
az élet és te mész tovább, a kérdés csak az, hogy közben mennyire szigetelted
el magad. Ezért fogadj meg néhány tanácsot: öleld meg ma azt, akit nagyon
szeretsz. Mond el mindenkinek, aki a szívedben van, hogy fontos számodra.
Segíts ma valakinek, aki nem tudja vissza adni és bízz a Gondviselésben, mert Ő
az, aki soha nem hagy el! Ez a mai nap szóljon erről.
Áldott napot!
