Végül minden rendben lesz
János evangéliuma 16. fejezet 22. verse
Beteljesült és folyton megújuló, soha véget nem érő boldogság, ez az, amire vágyik az ember lelke vágyik, még akkor is, ha mást és mást értünk alatta. De vajon elérhető-e, vagy valóban csak egy kékmadár, mint a híres mesében, amit ha éppen utolérünk, már repül is újra tova, vagy bebizonyosodik róla, hogy csak egy közönséges madár és nem is az, amit kerestünk.
Bár a legtöbben igyekszünk pozitívan nézni a világot és a keresztény hitvallásunk is a megelégedettség felé terel bennünket (Hiszen "nagy nyereség az istenfélelem megelégedéssel"), mégis mindannyiunkban ott van a teljesség hiányának tudata. Félreértés ne essen, hiszem, hogy lehet teljes életet élni ezen a földön, de ez még sem ér fel azzal a teljességgel, amit Isten országa jelenthet az ember számára.
Ennek pedig egyetlen oka van, hogy ezen a földön mindennek egyszer vége szakad. Teljes életet tudunk élni úgy, hogy elindulunk a lehető legjobb irányba minden tekintettben, de az életünk lezárása ennek is a végét jelenti. Lehet éreztél már hasonlót, hogy például szuper tehetséges vagy a zenében és egy nagyon szép pályát futsz be, de az öregséggel jelentkező akadályok megállítanak az utadon, pedig, ha lenne még időd, tovább jutnál. Vagy elindultál Jézussal azon az úton, hogy fejlődj a jellemedben és az elrontott kapcsolataid egyre inkább helyre állnak, de az élet közbe szól. Az a valaki elköltözik egy másik országba, az idő gyorsabban telik, mint szeretnéd és tudod, hogyha lenne még időd, rendbe jönne minden, de pont az nincs. Az adott időnk végessége teszi lehetetlenné, hogy életünk, boldogságunk teljessé válhasson ezen a földön.
Amikor feltámadása után Jézus magára hagyta tanítványait, ők érezték, hogy valami végképp megváltozott. A Jézussal személyesen eltöltött idő véget ért. Bár sok szép és még szebb dolog várt még rájuk, sok-sok tapasztalat, mégis érezték a hiányt, amit csak Jézus tölthetett be. Uruk látta csalódottságukat, ezért vigasztalta őket a fentiek szerint.
Vigasztaló ma reggel nekünk, hogy Ő ismeri szomorúságunkat, ennek az életnek a hiányosságait.
Vigasztaló ma reggel nekünk, hogy Ő magával hozza a teljességet, amikor eljön értünk és teljessé teszi az életünket.
És vigaszt nyújt ma nekünk az is, hogy onnantól már senki nem veheti el azt tőlünk, mert mindörökké a miénk lesz.
